Agusta A-106 könnyűhelikopter

Az 1960-as évek közepére az olasz haditengerészetnek igénye merült fel, egy speciálisan kialakított tengeralattjáró-elhárító forgószárnyas típusra.

A fejlesztéssel az olasz Agusta repülőgépgyárat bízták meg. Az új típussal szemben támasztott legfontosabb követelmény az volt, hogy közepes méretű hadihajókról is üzemeltethető legyen. Ezenkívül képes legyen önállóan felkutatni és megsemmisíteni az ellenséges tengeralattjárókat.

Az Agusta A-106 prototípusa 1965. novemberében emelkedett először a levegőbe. A berepülési program nem húzódott sokáig, mivel egy speciális feladatkör betöltésére szerkesztett helikopterről volt szó. Két teszt és öt szériapéldány legyártása után 1973-ban a programot leállították.

SZERKEZETI KIALAKÍTÁSA:

A kétágú forgószárny és kétlapátos faroklégcsavar, hagyományos felépítésű. Leszállóműve csúszótalpas kialakítású. Az egyszemélyes pilótafülke mögé építették be a burkolat nélküli hajtóművet. A pilóta munkáját az ellenséges tengeralattjárók felkutatásában akusztikus bóják segítették.

FŐBB ADATAI:

• Személyzete: 1 fő
• Magassága: 2.5 m
• Forgószárny átmérője: 9.5 m
• Hossza: 8 m
• Forgószárny súrolt felülete: 70.9 négyzetméter
• Szerkezeti tömege: 590 kg
• Felszállótömege: 1400 kg
• Hajtóműve: 1 db. Turbomeca-Agusta TAA. 230 gázturbina
• Teljesítménye: 300 Le
• Maximális sebessége: 176 km/h
• Utazósebessége: 168 km/h
• Emelkedési sebessége: 6.2 m/s
• Hatótávolsága: 740 km
• Csúcsmagassága: 3000 m

FEGYVERZETE:

• 2 darab Mk.44 torpedó vagy
• 2 darab 7.62 mm-es géppuska vagy
• 10 darab 80 mm-es nem irányítható rakéta