Az első igazán nagy méretű repülőgépet a tervezésekor még Oroszországban élő, majd később az amerikai egyesült államokba emigrált Igor Szikorszky álmodta meg. (tovább…)

REPÜLÉSEK ÉS REPÜLŐK:

1899 júliusában Wilbur szárnyelcsavarást alkalmazott a próbarepülőn, ami egy kétszárnyú sárkányrepülő volt 5 láb szárnyfesztávolsággal. Elcsavart szárnnyal, az egyik szárnyvég magasabban van, a másik pedig alacsonyabban. A nem egyenlő magasság arra késztette a szárnyakat, hogy elforduljanak, az alacsonyabban levő szárny felé. A csavarást négy, a repülőhöz erősített zsinórral lehetett irányítani. A zsinórokat két pálcán keresztül irányította a sárkányrepülős, aki így különböző irányokba fordította a repülőt. (tovább…)

Ezzel a kis dokumentum filmmel szeretnénk adózni a két zseniális feltaláló emlékének. (tovább…)

Orville Wright

A benzinmotor feltalálását követően, szinte azonnal kísérletek irányultak, annak repülőszerkezetekben való felhasználására. 1897-ben épített először benzinmotort repülőgépébe, az amerikai A. M. Herring, ám ennek a szerkezetnek még nem sikerült levegőbe emelkednie. A sikerre még pár évet várni kellett… (tovább…)

Nádas Tamás világbajnok műrepülőt az Egyesült Arab Emírségek nemzeti ünnepének programjaira hívták meg. Az államalapítás ünnepi műsorán való részvétel, azért is különleges, mert eddig még nemigen volt példa arra, hogy egy magyar repülős bemutatóval tisztelegjenek fennállásuk évfordulóján. Az Európa – és négyszeres magyar bajnok pilóta az ünnepség sorozaton bemutatókkal kápráztatta el a közönséget. (tovább…)

Gergelics László (később Zsédely) ejtőernyős oktató is sikeres startokat végzett a Bádogernyőjével, melyet Nagy Zoltán varrt. A Bádogernyő neve onnan ered, hogy hőlégballon-anyagból készült, ami jó nehéz, kb. 70 grammos (az átlagos fénymásolópapír 80 g/m2), és az egyik felülete alumínium-impregnálású. Ez került belülre az ernyőben, ahogy a hőlégballonokban is belül van az így képzett hőtükör. Elég kezdetleges ernyő volt, de végül is repült. Egy teljes átzsinórozással kevésbé csukódós és stabilabb startú lett. (tovább…)

Az új sport, a „vitorlázóernyőzés” (később siklóernyőzés) egyre terjedt az ejtőernyősök körében. Gödöllőn pezsgett a levegő az új sportág megszületése körül. A BHG Repülő Klubban (később RAIR Aero Club) Szabó Péterék 1993-ban jutottak hozzá az első igazi siklóernyőkhöz, a Nova CXC-khez, melyet Pécsett varrtak. Ezek már nem házilag varrt siklóernyők, vagy ejtőernyőből „sufnitunningolt” szerkezetek, így Péterék képesek voltak már abban az évben, órás időtartamot a levegőben tölteni. (tovább…)

A siklóernyőzés magyar (H)őskora:

Maroknyi lelkes titán a ’80-as évek végén Magyarországon is kísérletezett a siklóernyőzés feltámasztásával. Ekkorra külföldön már siklóernyős világversenyeket rendeztek, de a keleti-blokkon belül ebből még nem sok minden szűrődött át. Ez azonban nem vette kedvét a legtettrevágyóbb ifjú ejtőernyősöknek, hogy valami újat, jobbat próbáljanak alkotni. Szerették volna az ejtőernyőjüket az ejtőernyős ugráson kívül többre használni, lehetőleg a felszállító repülőgépet kihagyni, külföldi mintára hegyekről lerepülni, vagy vontatással felszállni. (tovább…)

A korábbi írásainkhoz ajánlom szíves figyelmetekbe ezt a dokumentum filmet. (tovább…)

Erre a feladatra nem nagyon állt rendelkezésre megfelelő teherbírású repülőgép. Volt a C-47-es szállítógépek tömege, aminek a teherbírása 3.5 tonna. Nyilvánvaló hogy ilyen kicsi teherbírású repülőgéppel nem lehetséges ezt megoldani, hiszen a napi több mint ezer landolás lebonyolíthatatlan feladat volt. Ennek ellenére mivel más akkor még nem volt ezért a C-47-esek elkezdtek szállítani. (tovább…)