A HEINKEL He-162 MINT “NÉPI VADÁSZGÉP”:

A birodalmi légügyi minisztérium hivatalos pályázati kiírása egy együléses vadászgépet határozott meg, egyetlen BMW 003 hajtóművel. A repülőgép sárkány szerkezetének az olcsó és viszonylag egyszerűen beszerezhet fából és nem a stratégiailag fontosabb anyagokból álló szerkezetnek kellett készülnie.

Nem utolsó sorban a legfontosabb érv ami a típus mellett szólt, hogy még viszonylag szakképzetlen munkaerővel is lehetett gyártani. A kiírás alapján a gép össztömege nem haladhatta meg a 2000 kg-ot, ez a korszak legtöbb vadászgépének csak a felét tette ki. A repülőgép legnagyobb sebessége tengerszinten 750 km/h, repülési ideje legalább fél óra és a felszállási út hossza legfeljebb 750 méter lehetett a tender szerint. Fegyverzeteként két 20 mm-es MG-151 típusú gépágyú 100 darab lőszerrel vagy két 30 mm-es MK-108 gépágyú 50 darab lőszerrel volt előirányozva. A repülőgépnek könnyen vezethetőnek kellett lenni, hogy a vitorlázó vagy a még kiképzés alatt álló, növendék pilóták is képesek legyenek akár harci bevetésen is repülni vele. Majd pontosan ez is történt, amikor a “Volksjäger” program teljes lendülettel elindult.

A típusra vonatkozó követelményjegyzéket véglegesítették, majd 1944. szeptember 10-én adták ki azzal kikötéssel, hogy a pályaművek koncepcionális terveit 10 napon belül be kell nyújtani és a gép szériagyártását 1945. január 1-én be kell indítani. Mivel a könnyű vadászgép pályázat győztesének nagy mennyiségű repülőgépet kellett volna legyártania, csaknem mindegyik német repülőgépgyár bejelentette, hogy részt vesz a pályázaton.

A Heinkel gyár egy hasonló könnyű tömegű vadászgép tervein már korábban dolgozott az elmúlt év során P.1073 jelzés alatt. A géppel kapcsolatos legtöbb tervezési munkát prof. Benz már befejezte és olyan mértékben haladt vele, hogy egy sor szélcsatorna mérést is sikerült már elvégezni. Ezért, bár néhány versenytárs tervezete ígéretesebbnek látszott (különösen a Blohm + Voss tervezete), a verseny eredményét azonban a fentebb említett okok miatt, már előre borítékolni lehetett a Heinkel cég győzelmével.

A pályázat eredményét 1944. októberében hirdették ki, mindössze három héttel annak kiírása után. Amit a várakozásoknak megfelelően a Heinkel cég nyert meg. A szövetségesek hírszerzésének megtévesztése céljából a Birodalmi Légügyi Minisztérium újra felhasználta a 8-162 jelölést a tervre (korábban ez a Messerschmitt Bf-162 gyors-bombázót jelölte) a He-500 kódnév helyett.

A HEINKEL He-162 TERVEZÉSE:

Ernst Heinkel egy tiszta vonalvezetésű, sportos megjelenésű kis vállszárnyas repülőgépet álmodott papírra, sima áramvonalas törzzsel. A gép mozgatására szolgáló BMW 003 axiális áramlású gázturbinás sugárhajtóművet a törzs felett, közvetlenül a pilótafülke mögött eredeti megoldással, a géptörzs tetején elhelyezett gondolába építette be. Az osztott függőleges vezérsíkok az erősen “V”-beállítású vízszintes vezérsík külső végén helyezkednek el. Erre az elrendezésre azért volt szükség, hogy a törzs fölött elhelyezett hajtómű kiáramló gázainak szabad utat biztosítsanak. A trapéz alakú szárny végei lefelé hajlítottak. A pilótafülke katapultülést kapott, (ez volt a legértékesebb fejlesztés az egész programban) az orrkerekes futómű főfutóit is a törzsbe húzták be.

A repülőgépet a gyártó megdöbbentően rövid idő alatt készítette el: a típust a minisztérium szeptember 25-én választotta ki, majd az első felszállását december 6-án már végre is hajtotta, mindeközben kevesebb mint 90 nap telt el. Ezt annak ellenére is megtudták valósítani, hogy a “Tego-Film” nevű ragasztót előállító wuppertali gyárat, (ezt a ragasztót a háború vége felé sok, fa rétegelt lemezből épített német repülőgépben alkalmazták) angol bombázók lerombolták és emiatt rövid időn belül kellett megoldást találni a ragasztó kiváltására.

(Folytatjuk!)

Forrás: wikipedia