AZ AH-2 ROOIVALK FEJLESZTÉSE:

Az 1980-as években vívott dél-afrikai határháborúk rávilágítottak arra, hogy a dél-afrikai légierőnek igen csak szüksége lenne egy korszerű harci helikopterre. Mivel ebben az időszakban az ország rasszista politikája miatt bevezetett katonai embargó miatt nem jöhetett számításba külföldi harci helikopter beszerzése, ezért a dél-afrikai vezetés a saját repülőeszköz előállítása mellett döntött. A szóban forgó helikopter fejlesztésével az Atlas Aircraft Corporation-t (Atlas Repülőgép Társaság – a Denel jogelődje) bízták meg. (tovább…)

A KAMOV Ka-27 FEJLESZTÉSE:

A Kamov Ka–27 helikopter típuscsalád tervezési munkálatai még a “hidegháború” alatt, 1969-ban kezdődtek, aminek kezdeti stádiumában még részt vett maga a méltán híres névadó, Nyikolaj Kamov is. A helikoptert a szovjet haditengerészet igényeinek megfelelően és kielégítésére tervezték. A főkonstruktőr 1973-as halála után Szergej Mikejev vette át a tervezőiroda vezetőjének helyét és ezzel egyidejűleg a fejlesztőmunka irányítását. A teljesen új fejlesztésű Ka–27 megtartotta Kamov jól bevált és mára már védjegyévé vált ellenforgó koaxiális forgószárnyas kialakítását, és a Ka–25 külső méreteit. A nagyobb lapátterület, az új profil és építési módszerek eredményeként a forgószárny azonos átmérővel és lapátszámmal is át tudta adni az új 2000 LE-s (1486 kW) “Izotov-TV3″ gázturbinás hajtómű, nagyobb teljesítményét. Így sokkal robusztusabb és univerzálisabb helikopter született, amely nem foglalt nagyobb helyet a hajók fedélzetén, mint elődje, így nem volt szükséges új hangárokat, lifteket és kiszolgáló eszközöket készíteni hozzá. (tovább…)

Ez a dokumentum filmsorozat nemcsak a harcihelikopoterek, hanem a rajtuk alkalmazott fegyverzet fejlődéséről is hiteles képet ad. (tovább…)

PZL.30/LWS–6 “Żubr” BOMBÁZÓ ALKALMAZÁSA:

Habár eredetileg a típust felfegyverzett bombázó gépnek szánták, a repülőiskoláknál rendszeresített példányok végül nem kaptak fegyverzetet, így a lengyelországi hadjárat harcaiban sem vehettek részt. Néhány gépet a földön pusztítottak el a német repülőgépek, a többi pedig a megszálló német és szovjet csapatok kezébe került. A Lengyelország keleti területeit megszálló Vörös Hadsereg négy darab LWS–6-os zsákmányolt, ezeket a szovjet légierő később futárrepülőgépként alkalmazta. (tovább…)

Az eredetileg PZL.30 volt a típusjelzésű, majd később a LWS–6 “Żubr” nevet kapott repülőgép, egy lengyel tervezésű és építésű kétmotoros bombázó és kiképző gép volt, melyet még a második világháborút megelőző időszakban állítottak hadrendbe. (tovább…)

A MiG-17-en eszközölt változtatásoknak köszönhetően ugyan 30-40 km/órával növekedett a repülési sebessége, de ezzel párhuzamosan ugyanennyi kilométerrel csökkent a repülőgép hatósugara. (tovább…)

A Mikoján és Gurjevics főkonstruktőrök nevével fémjelzett irodánál a MiG-15-ös megalkotásával elindult egy hosszú repülőgép evolúciós folyamat. A tervezők koncepciója alapján, csak kis léptékben és minimális változtatással szerkesztettek meg egy-egy új típust. Ennek eredményeként, lépésről-lépésre haladva jutottak el az újabb és korszerűbb, szériagyártásra már érett repülőgép típusokig. Ennek a tervezési stratégiának meg volt az az előnye, hogy nem kellett egy előre meghatározott anyagi keretből gazdálkodniuk. (Tegyük hozzá, hogy akkoriban amúgy is elsőbbséget élveztek a fegyver fejlesztési projektek a Szovjetunióban.) (tovább…)

A még újdonságnak számító katapult ülés megjelenése a MiG-15-ön, szorongással töltötte el a velük repülő pilótákat. Ráadásul később kiderült, hogy az ülést kilövő pirotechnikai patron, gyenge annak biztonságos működtetéséhez, így a repülőgép függőleges vezérsíkja, magasabb repülési sebesség tartományban, nagy eséllyel szelte ketté a gépet elhagyni kényszerült hajózó állományt. Emellett problémát okozott, hogy a katapultálás első szakaszában működésbe lépő úgynevezett “lábelfogó” rendszer nem dolgozott kellő hatékonysággal, ezért gyakoriak voltak a csonkolásos sérülések. Talán a vészhelyzet okozta stresszes lelki állapot, vagy az ilyenkor szokásos műveleti sorrend betartása miatt, nem egy esetben maradt a pilóták lába az oldalkormány pedálján, így míg az a gépben maradt, addig a felső testüket az ülés magával vitte. Ezért egyes pilóták szabályszerűen rettegtek a repülőgép ílly módon történő elhagyásától. Inkább választották és megkockáztatták (persze csak ha tehették) a sérült géppel a kényszerleszállást. Nyilván ez további katasztrófákhoz vezetett, mert sok pilótának nem volt meg az ilyen bonyolult eset megoldásához szükséges képzettsége és persze a szerencséje. (tovább…)

A MiG-15 és MiG-17 szubszonikus vadászgépek után az oroszok célul tűzték ki egy már szuperszonikus sebességgel repülni képes elfogó vadász létrehozását. A korábban nagy átmérővel rendelkező és korlátozott teljesítménnyel rendelkező centrifugálkompresszoros gázturbinákkal már nem volt megoldható a probléma, pedig számos kísérleti repülőgépet építettek odáig különböző kialakítással. (tovább…)

Ahogy az alábbi videókból látszik, az Antonov repülőgép-tervezőiroda által konstruált, majd a lengyel PZL gyárban készült “Skytruck”, egy mozgékony és sokoldalúan felhasználható “kis” repülőszerkezet. (tovább…)