Maga az A-90-es gép három hajtóműves alsószárnyas kialakítású. Ennek a gépnek is volt egy kicsinyített személyzet által vezetett modellje amelynek SM-6 volt a típusjele.   (tovább…)

Aztán jött a valódi méretű KM-1 Ezt a járgányt a tervezőiroda Volga torkolatában lévő üzemében építették meg. De mivel a hely nem volt elég a hatalmas jármű számára darabokban készült majd egy szárazdokkban szerelték össze. (tovább…)

Már írtam egy ”szörnyről” ami a világ legnagyobb hidroplánja volt. Most pár hasonló ”rém” kerül sorra. A Hughes H-4 említése nem véletlen, hiszen egyetlen repülésén azon a párnahatáson repült, amire ezek a gépek eleve tervezve lettek. Ezzel le is lepleztem a témát.  Igen az Ekranoplánokról lesz szó. 

  (tovább…)

A lengyel légierő és civil repülő egyesületek a PWS-26-ost rendszeresítették és használták oktató és összekötő feladatkörben a legnagyobb darabszámban a két világháború között. (tovább…)

A PWS–26-ost nem sokkal a II. világháború kitörése előtt tervezték és építették a lengyel Podlasiei Repülőgépgyárban (PWS). A repülőgépet alapvetően felderítésre és a pilóta növendékek kiképzésére használták. (tovább…)

A dokumentumfilm a Mil Mi-24-es harcihelikopter fejlesztését mutatja be. Ritka felvételeket láthatunk a napjainkban már csak múzeumokban látható, korai Mi-24A változatról is. (tovább…)

Több terv megvizsgálása után végül az egytörzsű 8 hajtóműves repülőgép tervei látszódtak reálisnak. A gép építésének elkezdését megelőzte a világ első légkondicionált hangárjának megépítése. (tovább…)

Az ígéretes Hughes H-4 “Hercules” repülő-csónak sorsát a II. világháború befejezése pecsételte meg. (tovább…)

Ma a Hercules-ről fogok szólani. Hogy melyikről? Egy kis segítség.

Ha nagyobbnak látod, mint a C-130 Hercules szárnyát nem tévedsz! Olvasd el a cikket! 🙂

(tovább…)

A Mil Mi-24-es helikopter számtalanszor bizonyította már képességeit valós harci körülmények között. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően még napjainkban is megállja helyét a nemzetközi piacon. (tovább…)