ALKALMAZÁSA:

Az igaz ugyan, hogy nagyobb teljesítményű és jobb vadászrepülőgép volt, mint a PZL P.11, mégsem állította hadrendbe a Lengyel Légierő, mely inkább a korszerűbb, alsószárnyas PZL.50 Jastrząb vadászrepülőgépre várt. Mire kiderült és világossá vált, hogy a készülődő német invázióig a PZL.50 nem készül el, a lengyel légierő már a P.11 és P.24 típusok gyártását szorgalmazta volna. Lengyelország megszállásáig azonban egyetlen P.24 sem került a légierő csapataihoz. (tovább…)

A PZL P.24 VADÁSZREPÜLŐGÉP FEJLESZTÉSE:

A vadászrepülőgép a Zygmunt Puławski által megkezdett, felső, sirályszárnyas P-repülőgép-sorozat tagjaként, a PZL P.11 exportra szánt és annak továbbfejlesztett változata volt. A lengyel haderőben nem került rendszeresítésre.  (tovább…)

Nos a Kurt Tank féle TA-152-es tipusról videót találni szinte lehetetlen feladatnak tűnik. Ugyan akadt egy horogra, de igen érdekes ez a filmecske…
(tovább…)

1944-ben az amerikai bombázók elözönlötték a német légteret, egyre fájóbb sebeket ejtve a Harmadik Birodalom büszkeségén, illetve a hadiipari termelésén. Utóbbi problémát orvosolandó, a német hadvezetés pályázatot írt ki egy nagy magasságban ténykedő bombázógyilkos vadászrepülőgép megalkotására.

(tovább…)

Ha hihetünk a forrásoknak, akkor a kínai repülőgépipar büszkesége, a Chengdu J-10 komoly előrelépés az eddig csak másodvonalbeli és licencben (vagy anélkül) gyártott repülőgépek területén. Az elképzelések szerint, a következő évek egyik meghatározó típusa lesz a kínai légierőben. (tovább…)

A J-10 AVIONIKÁJA:

A J–10-es műszerfalán a modern szokásoknak megfelelően már nagyméretű, folyadékkristályos (LCD) kijelzőket helyeztek el, melyekből összesen hármat építettek be. Ez a repülőgép-vezető előtt elhelyezett rendszer jelentős mértékben könnyíti a személyzet munkáját, mert csak az adott pillanatban szükséges adatok jelennek meg rajta. A sisakkijelző, a HUD (Head Up Display; „szemmagasságú kijelző”) és a HOTAS (Hands On the Throttle And Stick; „kezek a gázkaron és a botkormányon”) rendszerek is a repülőgép szériatartozékai. Utóbbi a feladatok végrehajtásában segíti a hajózót, mivel az irányítószerveken elhelyezett kapcsolók segítségével kezelni tudja a számítógépes rendszereket, ezáltal a kijelzőkön megjelenő képet is. (tovább…)

A korábbi írásunkban, már megemlékeztünk a gázturbinák egyik atyjáról, Sir Frank Whittle-ről. A zseniális mérnök és kutató nem csak a hajtóművek, de a korai brit sugárhajtású vadászgépek fejlesztésében is jelentős érdemeket szerzett. (tovább…)

A SUGÁRHAJTÓMŰ FEJLESZTÉSE:

Frank Whittle már a pilótaiskolán beadott diplomatervében értekezett a nagy magasságú és nagy-sebességű (800 km/h) repülés, technikai megvalósításának lehetőségeiről. (tovább…)

Kína óriási lépésekkel pótolja lemaradását a piacgazdaság és ipar minden területén. A kínai felső-vezetés részéről kiemelt prioritást élveznek a komoly szellemi kapacitást igénylő ágazatok, (pl. űr,- repülőgép,- és hadiipar). A már negyedik generációsnak számító Chengdu J-10, egy szuperszonikus, könnyű vadászrepülőgép, melyet a 2000-es évek elejére fejlesztettek ki Kínában. (tovább…)

Szégyen-gyalázat, hogy a ( magyar ) média, még csak meg sem említette a nagy távolságú, gyors és olcsó repülés úttörőinek nevét. Ez a nagyszerű szerkezet, két ember nevéhez köthető. A brit Sir Frank Whittle és a német Hans von Ohain nagyjából egy időben fejlesztette ki saját gázturbinás sugárhajtóművét. (tovább…)