Annak ellenére, hogy a németek bombázónak építették az Ar-234-et, mégis felderítőként debütált 1944-ben. Miután a szövetségesek sorra szedték le a Harmadik Birodalom kémrepülőgépeit, megmutatkozott az igény egy olyan szerkezet iránt, ami repülési sebessége és repülési magassága miatt szinte elérhetetlen az ellenséges vadászok számára. Erre a feladatkörre a “Blitz” tökéletesen megfelelt, s mivel a Birodalom stratégái hiányában voltak a szövetséges katonai mozgásokat ábrázoló fotókból, ezért segítségül hívták a már repülőképes Arado prototípusokat. (tovább…)

Yokosuka MXY7 "Okha"

Ahogy a Japán Császárság számára egyre nyilvánvalóbbá és kritikusabbá vált a hadi helyzet, a III. Birodalomhoz hasonlóan, ők is kétségbeesett próbálkozásokat tettek a háború kimenetelének megváltoztatására. A japán szamuráj szellemiséget felelevenítve, a háború második felétől egyre gyakoribbak lettek az öngyilkos bevetések. (tovább…)

Junkers Jumo 004

Nem sokkal azután, hogy a Vörös Hadsereg hatalmas területeket foglalt el a III. Birodalomból, a szovjet ipari fejlesztésekben erőteljesen visszaköszöntek a német forradalmi konstrukciók hatásai. Ez különösen igaz a sugárhajtóművek területére. (tovább…)

Igen ritka, hogy kísérleti repülőgépekről találni korabeli és hiteles filmfelvételeket. Jelen esetben ez sikerült. A már korábban megjelent írásunkhoz kapcsolódóan ajánlom szíves figyelmetekbe, ezt a két gyöngyszemet. (tovább…)

A Szovjetunió, nyugati szövetségeseihez képest sokkal nehezebben jutott el az első sugárhajtású repülőgépeinek tervezéséig, illetve azok rendszeresítéséig. Ez talán meglepőnek tűnhet, mivel a szovjet mérnökök már az 1930-as években komoly kutatásokat és kísérleteket végeztek sugárhajtóművekkel. (tovább…)

A BMW 003 GÁZTURBINÁS SUGÁRHAJTÓMŰ TÖRTÉNETE:

A dugattyús motorokkal és légcsavarokkal szerelt repülőgépeknek megvannak a maguk sebességi és aerodinamikai korlátjaik. Ezek tények! Az 1930-as évek végére már világossá váltak ezek a szinte már legyőzhetetlennek tűnő akadályok a repülőgép-konstruktőrök körében is. A problémákra a megoldást a sugárhajtásban látták. A gázturbinák alkalmazásának lehetőségét Németországban először a zseniális Hans von Ohain, a Heinkel cég mérnöke mutatta be a Német Birodalmi Légügyi Minisztériumnak, amely ezután arra ösztönözte a német repülőgép- és motorgyártó cégeket, hogy indítsák el saját fejlesztési programjaikat a sugárhajtóművek létrehozására, majd kezdjék el azok sorozatban történő gyártását is. (tovább…)

Kisfilm a második világháború egyik zseniális szerkezetéről, a Blitz névre keresztelt sugárhajtóművekkel ellátott birodalmi bombázóról.
(tovább…)

A technika fejlődésének egyik mozgatórugója egymás gyilkolászása! Ezt mutatják a második világháborús német fejlesztések is, ami tulajdonképpen megalapozta a mai űrkutatást, forradalmasította a repülőgépipart, és sajnos az emberkísérleteknek köszönhetően rengeteg új információval szolgált az orvostudomány számára…
Ezért talán nem lehet meglepő, hogy az első sugárhajtású bombázó repülőgép, az Arado Ar-234 Blitz is a Harmadik Birodalom “terméke”.

(tovább…)

Hans Joachim von Pabst Ohain: 1911. december 14-én látta meg a napvilágot a Németországi, Dassauban. A felsőfokú tanulmányit a göttingeni egyetemen végezte. Itt fizikát és aerodinamikát hallgatott. Még az egyetemi évei alatt, 1933-ban fogant meg agyában ” a sugárhajtómű elve “. Miután 1935-ben megszerezte diplomáját, Robert Wichard Pohl asszisztense és ezzel egy-időben az egyetem fizikai intézetének igazgatója lett. (tovább…)

A SUGÁRHAJTÓMŰ FEJLESZTÉSE: ( Folytatás! )

1939-ben a sikeres fékpadi próbák a minisztériumot is meggyőzték a kísérletek eredményességéről és megrendelték a “W1” típusú, már repülőgép mozgatására is alkalmas hajtómű megtervezését. 1940-ben megrendelés érkezett a “W2” nagyobb teljesítményű sugárhajtóműre és ezzel egyidejűleg a Légügyi Minisztérium megrendelte a “Gloster Aircraft Company” cégtől a “Gloster E.28/39” kísérleti repülőgépet is, melybe az új hajtóművet kívánták beépíteni. A minisztérium ettől kezdve a gyártást kivette a társaság kezéből, és a “Power Jets Ltd.” céget a továbbiakban csak kísérleti intézetnek tekintette. (tovább…)