A MiG-15-ös történetét feldolgozó sorozat jelen epizódjában a meghajtást szolgáló gázturbina kiválasztását és beszerzését tekinthetjük meg. (tovább…)

A legendás MiG-15 vadászgép történetét feldolgozó öt részes dokumentum filmsorozatra bukkantan az anyaggyűjtésem kapcsán. Ennek első részét ajánlom szíves figyelmetekbe. (tovább…)

A Mikoján tervezőintézetben a MiG-21-est alapul véve kezdték meg 1958-ban egy új elfogóvadász tervezését. A cél egy 3000 km/órás sebesség elérésére képes repülőgép megalkotása volt. A később a MiG-25-ben beépítésre került R-15-ös gázturbinás sugárhajtómű (mely akkoriban az egyik legnagyobb teljesítményű volt a földön) lehetővé tette, hogy a MiG-21-nél jóval nagyobb méretű Je-150 és Je-166 elérje akár a hang sebességének háromszorosát. (tovább…)

A merőben újszerű konstrukció, leginkább kiemelkedő sebességénél fogva vált volna veszélyes ellenféllé, mivel a Horten Ho-229 végsebessége elérte a 900 km/órát. A repülőgép nagy sebességét a továbbfejlesztett Jumo 004B gázturbinás sugárhajtóműveknek és könnyű építésű sárkányszerkezetének köszönhette. (tovább…)

KACSAVEZÉRSÍKOS MiG REPÜLŐGÉPEK:

Az 1960-as évek elején a nagy repülőgépgyártó cégeknél komoly viták alapjául szolgált egy zseniális aerodinamikai újítás, mégpedig a “kacsa” vezérsíkos elrendezés. A tervezők számításai alapján az ilyen jellegű szárny kialakítás, jelentős mértékben javítja a repülőgép manőverező képességét, főleg az alacsony sebességi tartományban. (tovább…)

A kétszemélyes oktatógéppé átalakított V1 berepülése 1945 februárjában történt, de a teszt során katasztrófa történt: az Erwin Ziller által kormányzott repülőgép hajtómű hiba miatt lezuhant és a benne ülő pilóta az életét vesztette. A tragikus esemény hatására az oktatógép programja elakadt, mivel megsemmisült a gép egyedüli példánya. (tovább…)

Northrop YB-49

Az XB-35 megrendeléséről szóló szerződést 1941. november 22-én írták alá, még az N9M kísérleti gép első felszállása előtt. A megállapodás értelmében, Northrop feladata egy olyan bombázó megkonstruálása, mely képes 16 000 kilométeres távolságra közel 5 tonnányi bombát célba juttatni. Az XB-35 első prototípusának “szűzfelszállására” csak 194. június 2-én kerülhetett sor, a projekt bonyolultsága miatt. (tovább…)

A gyorsan fejlődő Kína az 1970-es évek végére szeretett volna a régi orosz helikopterek helyett egy modern és korszerű technológiával készült többcélú forgószárnyast, amivel elláthatta mind a hadsereget, mind a haditengerészet egységeit. Az új légijárműnek képesnek kellett lennie egy katonai rajkötelék szállítására, teljes felszereléssel. (tovább…)

A Horten testvérek törekedtek arra, hogy csak a legszükségesebb mértékben kelljen módosítani a repülőgép sárkányszerkezetén, mert így talán elkerülhetik a típus, már amúgy is komoly csúszást szenvedett sorozatgyártását. (tovább…)

Horten Ho-IX. v1 prototípus

A Horten fivérek, annak ellenére, hogy önálló tervezési feladattal nem bízta meg őket a III. birodalom, folyamatosan dolgoztak. Rendületlenül fejlesztették a Ho-5 repülőgépüket, a munkálatok során leginkább a katonai alkalmazás által támasztott követelményeknek igyekeztek megfelelni. (tovább…)