A kommunista államok közötti együttműködés keretében Kína, még 1961-ben hozzájuthatott a MiG-21 F-13-as sugárhajtóművének gyártásjogához. Bár már a Szovjetunió és Kína között nem volt felhőtlen a kapcsolat, az oroszok a hajtómű licence mellé, a MiG-21-es öt példányát is mellékelték minta gyanánt. Viszont a vadászgépek tervrajzait bölcs módon, már nem adták át. A kínaiak ennek ellenére, mégis nekiláttak a feladatnak, melynek gyümölcse a J-7-es lett. (tovább…)

A kínai Chengdu repülőgépgyár J-7 típusjellel ellátott terméke, csak a nevében tűnik ismeretlennek. A valóságban, a kiváló MiG-21-es vadászgép “reinkarnációja”. (tovább…)

A MiG-tervezőintézet már a jól bevált MiG-21 leváltására készült, egy nagyobb teljesítményű lokátorral és korszerűbb rakétákkal felszerelt repülőgéppel. 1966-ra el is készült egy kísérleti példány, melyet a következő évben mutattak be Domogyedovóban a szakma és nyilvánosság előtt. (tovább…)

A dokumentumfilm jelen epizódjával elérkeztünk a méltán hírnevet szerzett MiG-15-ös elfogóvadász történetét feldolgozó sorozat végéhez. Az öt részben taglalt típusról, így talán még azok is átfogóbb képet kaphattak, akiket kevésbé érdekelt a téma. (tovább…)

A filmsorozat IV. részében, számos archív felvételen gyönyörködhetünk a MiG-15-ös vadászgép ellenfeleiben, például a Boeing B-29-es Superfortress-ekben. (tovább…)

NANCHANG Q-5/A-5 FANTAN:

Az 1960-as évek elejére a Szovjetunió és Kína között olyannyira megromlott a “testvéri” viszony, hogy a szovjetek felfüggesztették a fegyverszállításokat. Mivel az ideológiai vitákat nem tudta a két kommunista állam elrendezni egymás között, ezért Kínának saját forrásokból kellett megoldania repülőcsapatainak ellátását, fejlesztését. (tovább…)

A MiG-15-ös vadászrepülőgép történetét feldolgozó filmsorozat III. részében betekintést nyerhetünk a kiváló típus, koreai háborúban betöltött szerepéről. (tovább…)

A Je-166-os repülőgép tüzelőanyag-kapacitásának növelése miatt, teljesen át kellett tervezni a sárkányszerkezet középrészét, a tüzelőanyag-rendszert és annak kifogyasztási sorrendjét vezérlő berendezéseket. Ezenfelül átépítésre került még a szívócsatorna közepén található hatalmas Mach-kúp is. (tovább…)

Az új gépbe épített két hajtómű, jelentős strukturális változtatásokat igényelt az eredeti sárkányhoz képest. Az átalakítás során némileg csökkentek a repülőgép külső méretei, továbbá karcsúsítottak a Je-152A függőleges vezérsíkján is, változatlanul hagyva annak magasságát. (tovább…)

A Mikoján tervezőirodának a repülőgép szívócsatornájának újszerű kialakítása jelentette a legnagyobb kihívást. Az addigi szovjet fejlesztésű repülőgépek esetében a levegő beömlőnyílást a géptörzs elején, vagy annak két oldalán, hátrább helyezték el. (tovább…)