A napjainkban is repülő, futurisztikusnak ható B-2 Spirit (Szellem) lopakodó bombázó eredete még 1923-ra nyúlik vissza, amikor John K. Northrop, aki ekkor még csak a Douglas Aircraft Company egyik tehetséges mérnöke volt, érdeklődni kezdett a repülőszárnyak megvalósíthatósága iránt. (tovább…)
A Horten fivérek első csupaszárny repülőgépe a Ho-I volt, mely 1933 júliusában emelkedett a levegőbe először. 1934-ben a Ho-I-et benevezték a Rhön vitorlázó versenyre, ahol a legjobb hagyományos építésű siklógépekkel kellett versenyezniük. A repülőgép kitűnően helytállt a konzervatív építésű konstrukciókkal szemben, így a testvérek elnyerték a 600 birodalmi márkás fődíjat. (tovább…)
A II. világháború kitörésekor Adolf Hitlernek esze ágában sem volt hadba lépni az Egyesült Államokkal, erre azonban “rákényszerítette” őt a japán szövetségese, 1941. december 7-én végrehajtott támadása Pearl Harbor ellen. (tovább…)
A dokumentum filmsorozat III. részében betekintést nyerhetünk a szövetséges légierők inváziós előkészületeibe, de természetesen még mindig az Arado repülőgépgyártó cég, újdonságnak számító sugárhajtású bombázó repülőgépe jelenti a fő látnivalót. (tovább…)
Az 1946 augusztus 18-án, a szovjet légierő napján rendezett díszszemlén már repült a MiG-9 és Jak-15 néhány prototípusa is. Másnap a Kreml-béli pezsgős fogadáson Sztálin “kérte” a tervezőktől, hogy a november 7-i katonai parádén mindkét típusból legalább 10-15 darab repüljön. Természetesen senki sem merte elmagyarázni a diktátornak, hogy mi a különbség egy prototípus és egy már hadrendbe állításra alkalmas repülőgép között. A szinte lehetetlennek látszó feladatot mégis sikerült megoldani mindkét tervezőirodánál. (tovább…)
ÖSSZEGZÉS: AZ ARADO-234 “BLITZ” KARRIERJE
Az Arado-234 egyike volt a Luftwaffe háborút eldöntő utolsó reményeinek. A német hadvezetés célja az volt, hogy a típus különböző változataival lássa el a bombázó erőket, a felderítőket és az éjszakai vadász alakulatokat. A háború végső szakaszában, amikor a német légierő nem rendelkezett megfelelő bombázó- és felderítőgéppel, roppant jelentőséggel bírt volna egy olyan típus hadrendbe állítása, amely hatalmas sebességénél fogva képes áthatolni a szövetséges vadászvédelmen, illetve képes bombatámadások végrehajtására és felderítési feladatok elvégzésére is. (tovább…)
A Klimov vezette csoport is keményen dolgozott, és az RD-10-est továbbfejlesztették. Az azonos tolóerejű, de hosszabb élettartamú új gázturbina jelölése RD-10A-ra módosult A következő lépcsőfokot a hajtóműfejlesztés területén az RD-10F jelentette, amely már utánégetővel is rendelkezett, elsőként a szovjet sugárhajtóművek közül. (tovább…)
A korai szovjet sugárhajtású repülőgépek fejlődésének egyik mérföldköve volt a MiG-9 (I-300) a Jak-15 és La-150-es gépek mellett. Szerencsére volt valaki olyan bölcs és előrelátó, hogy megörökítse az utókor számára ezt a repüléstörténeti ritkaságot. (tovább…)
Aki Concorde-ot és Tu-144-est szeretne látni egyszerre, annak nincs más teendője, mint kilátogatni a németországi kis városkába Sinsheimbe, és belépőt vásárolnia az Autó és Technika Múzeumába.
(tovább…)
Annak ellenére, hogy a németek bombázónak építették az Ar-234-et, mégis felderítőként debütált 1944-ben. Miután a szövetségesek sorra szedték le a Harmadik Birodalom kémrepülőgépeit, megmutatkozott az igény egy olyan szerkezet iránt, ami repülési sebessége és repülési magassága miatt szinte elérhetetlen az ellenséges vadászok számára. Erre a feladatkörre a “Blitz” tökéletesen megfelelt, s mivel a Birodalom stratégái hiányában voltak a szövetséges katonai mozgásokat ábrázoló fotókból, ezért segítségül hívták a már repülőképes Arado prototípusokat. (tovább…)