AZ R-5 FEJLESZTÉSE:

Az R-5-ös jelölést kapott repülőgépet Nyikolaj Polikarpov főkonstruktőr irányítása mellett, a Központi Tervezőirodában (CKB) tervezték az 1920-as évek második felében. (tovább…)

PZL.30/LWS–6 “Żubr” BOMBÁZÓ ALKALMAZÁSA:

Habár eredetileg a típust felfegyverzett bombázó gépnek szánták, a repülőiskoláknál rendszeresített példányok végül nem kaptak fegyverzetet, így a lengyelországi hadjárat harcaiban sem vehettek részt. Néhány gépet a földön pusztítottak el a német repülőgépek, a többi pedig a megszálló német és szovjet csapatok kezébe került. A Lengyelország keleti területeit megszálló Vörös Hadsereg négy darab LWS–6-os zsákmányolt, ezeket a szovjet légierő később futárrepülőgépként alkalmazta. (tovább…)

Az eredetileg PZL.30 volt a típusjelzésű, majd később a LWS–6 “Żubr” nevet kapott repülőgép, egy lengyel tervezésű és építésű kétmotoros bombázó és kiképző gép volt, melyet még a második világháborút megelőző időszakban állítottak hadrendbe. (tovább…)

A MiG-15 és MiG-17 szubszonikus vadászgépek után az oroszok célul tűzték ki egy már szuperszonikus sebességgel repülni képes elfogó vadász létrehozását. A korábban nagy átmérővel rendelkező és korlátozott teljesítménnyel rendelkező centrifugálkompresszoros gázturbinákkal már nem volt megoldható a probléma, pedig számos kísérleti repülőgépet építettek odáig különböző kialakítással. (tovább…)

A további kísérleti repülési próbákat, melyeknél már az új “Tory-A” fedélzeti lokátort is beépítették a gépbe, 1949. október 19. és december 20. között hajtották végre. Ezt követően, 1950 decemberében az első számú kísérleti gépbe (R-1) beépítésre került egy új fejlesztésű lokátor, mely a “Korshun” típusnevet viselte. Ezt a repülőgépet nem sokkal később visszaadták további tesztelésre a lokátor gyártójának. (tovább…)

Már javában dúlt a “hidegháború”, amikor 1947 októberében először emelkedett levegőbe a Boeing repülőgépgyár XB-47-es bombázója. Az új repülőgép, 950 km/órás repülési sebességével és 12 000 méteres szolgálati csúcsmagasságával, jó néhány korabeli elfogóvadászt maga mögé utasított. Ezek a lenyűgöző paraméterek inspirálták a szovjet tervezőket, hogy az (X)B-47-es elfogására tervezzenek egy vadászrepülőgépet. (tovább…)

DIS-200 KÍSÉRŐVADÁSZ:

A Szovjetunió Repülőgép-ipari Népbiztossága (Minisztériuma) 1940. október 7-én úgy döntött, hogy bombázó erőinek védelmére, megvizsgálja egy kétmotoros kísérő vadászgép fejlesztésének lehetőségeit. Nem sokkal később, November 12-én elfogatták a MiG tervezőiroda által tervezett repülőgép makettjét, de számos ponton változtatásokat igényeltek hozzá. A kért módosítások elvégzése után,1941-ben elrendelték a DIS-200 jelzést kapott vadászgép gyártását. (tovább…)

A MiG-tervezőintézet már a jól bevált MiG-21 leváltására készült, egy nagyobb teljesítményű lokátorral és korszerűbb rakétákkal felszerelt repülőgéppel. 1966-ra el is készült egy kísérleti példány, melyet a következő évben mutattak be Domogyedovóban a szakma és nyilvánosság előtt. (tovább…)

A Je-166-os repülőgép tüzelőanyag-kapacitásának növelése miatt, teljesen át kellett tervezni a sárkányszerkezet középrészét, a tüzelőanyag-rendszert és annak kifogyasztási sorrendjét vezérlő berendezéseket. Ezenfelül átépítésre került még a szívócsatorna közepén található hatalmas Mach-kúp is. (tovább…)

Az új gépbe épített két hajtómű, jelentős strukturális változtatásokat igényelt az eredeti sárkányhoz képest. Az átalakítás során némileg csökkentek a repülőgép külső méretei, továbbá karcsúsítottak a Je-152A függőleges vezérsíkján is, változatlanul hagyva annak magasságát. (tovább…)