Nos a szovjet Jakovlev iroda rendkívül termékenynek bizonyult a repülőtechnikák tervezése terén. Hihetetlen, de a Jak előnév ugyanúgy megtalálható vadász, vadászbombázó, műrepülő, helyből felszálló (VTOL/STOL) utasszállító gépek jelölésénél, mint a hagyományos, a tandem elrendezésű forgószárny lapátos illetve a koaxiális helikoptereknél.

(tovább…)

A JAK-38-AL NYERT GYAKORLATI TAPASZTALATOK:

1976 közepén már a nyugati megfigyelők is észlelhették az új típust. Ugyanis az időközben hadrendbe állított “Kijev” hordozó, a Földközi-tengeren hajózva, számos alkalommal küldte bevetésre helyből felszálló repülőgépeit. A Jak-38-asokkal (Jak-36M) augusztus 10.-ig, 45 felszállásból 22 órát töltöttek a levegőben. (tovább…)

Ezeken az archív felvételeken, a Szovjetunó haditengerészete, büszkén hirdette flottája legmodernebb hajóosztályát, és a rajta rendszeresített repülőeszközöket. Köztük a szocialista világhatalom első, sorozatban gyártott helyből felszálló repülőgépét, a Jakovlev tervezőiroda által fémjelzett, Jak-38-at. (tovább…)

A SZOVJET HELYBŐL FELSZÁLLÓ REPÜLŐGÉPEK FEJLESZTÉSE: (II. rész)

A JAKOVLEV JAK-38 FEJLESZTÉSE:

A Jakovlev tervezőiroda, a Jak-36 kísérleti géppel szerzett tapasztalatokat felhasználva, 1967 végén kezdett hozzá egy, már a gyakorlatban is használható, bevethető és sorozatban gyártható helyből felszálló, csapásmérő repülőgép tervezéséhez. A még csak rajzasztalon létező gépet Jak-36M típusjelzéssel látták el. (tovább…)

Mint már korábban szó volt róla, ez a szerkezet úttörőnek számított a VTOL (Vertical Take-Off and Landing), akarom mondani a függőleges fel- és leszállás technológia kifejlesztése terén. Csak sajna a projekt nem sikerült olyan jól, mint a briteké.
(tovább…)

A SZOVJET HELYBŐL FELSZÁLLÓ REPÜLŐGÉPEK FEJLESZTÉSE: I. RÉSZ

Az 1950-es évek második felére mindkét katonai szövetség hadvezetése felismerte, hogy egy esetleges háborús konfliktus elsődleges célpontjai között a repülőterek előkelő helyen szerepelnének. A svédek megoldása, miszerint lezárt útszakaszokon alakítanak ki szükség repülőtereket, a Szovjetunióban nem volt kivitelezhető. A magyarázat roppant egyszerű. A szocialista állam hatalmas területe, és az infrastruktúra hiánya miatt. (tovább…)

Sokáig úgy volt, hogy a PZL I-22 ” Iryda ” kiképző repülőgép lesz a TS-11 ” Iskra ” váltó típusa, de végül ez különböző technikai problémák miatt meghiúsult A lengyel légierő inkább a PZL-130 ” Orlik “-ot állította hadrendbe. A most közzétett videók, a hányatott sorsú ” Iryda ” repülőgépet mutatják be. (tovább…)

PZL I-22 " Iryda "

TÖRTÉNETE:

1976-ban, a lengyel légierő kérésének eleget téve, a PZL repülőgépgyár mérnökei hozzákezdtek egy, új sugárhajtóműves gyakorló repülőgép megtervezéséhez. Az ” Iryda ” típusnevet kapott géppel kívánták felváltani a kiöregedett és elavult TS-11 ” Iskra ” gépparkot.

(tovább…)

A múltban, a PZL-101 “Gawron” számos példánya hasította hazánk légterét. Sőt, még napjainkban is akad néhány üzemképes szerkezet belőle. Nézzétek, hogyan is repült ez a sokoldalú és “igénytelen” repülőgép. (tovább…)

Miután a lengyel repülőgépipar az 1950-es évek közepétől megkapta a Jak-12M dokumentációját és gyártásjogát, 1956-tól megkezdte annak hazai gyártását. A PZL repülőgépgyár mérnökei, Stanislaw Lassota vezetésével hozzáfogtak a Jak-12M típust alapúl véve, annak továbbfejlesztéséhez, módosításához. Ennek a fejlesztésnek eredményeként született meg a PZL-101 Gawron ( Holló ) repülőgép.

(tovább…)