A mega- és gigantománia mindig is jellemző volt az oroszokra. Na meg persze a patriotizmusuk és büszkeségük is közrejátszhatott abban, hogy övék legyen a legnagyobb forgószárnyas légijármű a földön. (tovább…)

A szovjet katonai vezetés a Tu–4-nél gyorsabb és nagyobb fegyverterhelésű bombázó repülőgépet igényelt. A sokrétű feladatra a Tu–16 (NATO-kódja: Badger) a Tupoljev tervezőirodában (OKB–156) által az 1950-es években kifejlesztett sugárhajtású bombázó-repülőgépben látták a megoldást. (tovább…)

A második világháború lezárását követően, az 1940-es évek végén a szovjet légierő részéről komoly érdeklődés és igény mutatkozott egy olyan nagy hatótávolságú bombázó repülőgép iránt, amely alkalmas az Európában és Ázsiában létesített amerikai katonai támaszpontok elérésére. Ezeken felül bevethető legyen az Egyesült Államokkal szövetséges országokban a politikai, gazdasági és ipari központok, valamint az Egyesült Államok szövetségesei flotta-csoportjainak és tengeri szállítási útvonalainak támadására. (tovább…)

A Berijev A–50 (NATO-kódja: Mainstay) egy szovjet gyártású légtérellenőrző repülőgép. A típust az 1970-es évek közepén, az Il–76 szállító-repülőgép alapján tervezték a hasonló feladatkörű, de korosodó és elavult Tu–126 gépek leváltására. (tovább…)

A Berijev A–50 (NATO-kódja: Mainstay) egy szovjet gyártású légtérellenőrző repülőgép, melyet az 1970-es évek közepén terveztek. A típust a már szolgálatba állított Il–76 szállító-repülőgép alapján tervezték a hasonló feladatkörű, de korosodó és elavult Tu–126 gépek leváltására. Az első Berijev A–50 1978-ban szállt fel, majd 1984-től sorozatban gyártották és szerelték fel vele az erre szakosodott repülő-századokat. A típusnak 1992-ig összesen 40 példánya készült el. (tovább…)

A méltán híres Douglas DC-3/C-47 szovjet másolata is olyan sikeres pályafutást tudhat magáénak, mint az amerikában épített “őse”. (tovább…)

A Li-2 hasonlóan amerikai testvéréhez a háború utáni légiközlekedés alaptípusa lett a szocialista táboron belül. Ez hazánkban is így volt. A MASZOVLET (Magyar-Szovjet Polgári Légiforgalmi Részvénytársaság) 1946-ban Li-2-es repülőgépekkel kezdett repülni belföldre (!) majd később külföldre is. Sőt a hatvanas években még sétarepülések is voltak, amíg egy katasztrófa nem történt. (tovább…)

Talán erről a repülőgépről lehet elmondani azt, hogy alapjaiban változtatta meg az emberek véleményét a levegőben történő utazásról. (tovább…)

A Berlini légihíd egyik legjelentősebb típusa a C-47 Skytrain a talán kevésbé ismert C-53 Skytrooper vagy a britek elnevezésében a Dakota. De hívják bárhogy is a nevek valójában a DC-3-as „álnevei”. (tovább…)

Az oroszok más koncepciót követve, nem építettek repülőgép-hordozókat, inkább a tengeralattjáró flottájukat fejlesztették, illetve bővítették. Emellett tömegével állították szolgálatba a szárazföldi bázisokról üzemelő nagy hatótávolságú, tengerészeti többfunkciós repülőgépeket. (tovább…)