Az 1970-es évek derekától két orosz helikoptergyártó is próbálta megalkotni a még napjainkban is sikeres és nagy tömegben rendszeresített Mi-24-es utódját. Kamov a Ka-50/52-est kínálta, míg a Mil gyár Mi-28-as helikopterét favorizálta, több-kevesebb sikerrel. Ez utóbbi típus bemutatásához gyűjtöttem nektek össze néhány videót. (tovább…)

Sokunk várakozásának eleget téve, végre megjelent Kenyeres Dénes hiánypótló műve, a szerző magánkiadásában. (tovább…)

A Mi–28A bevethetőségi korlátainak kiküszöbölésére 1995-re a gyár megépítette a Mi–28N (N – “Nocsnoj”, éjszakai) változatot, amelynek jellegzetessége a forgószárnyagy fölötti kupolában elhelyezett rádiólokációs berendezés /csak úgy, mint az amerikai AH-64 Longbow Apache-nál/. A gép megkapta a továbbfejlesztett, TV-kamerával és hőképalkotó berendezéssel (FLIR) is ellátott “Tor” célzóberendezést/. Ez a prototípus 1996. november 14-én emelkedett először levegőbe. Financiális problémák miatt azonban a Mi–28N-programját is fel kellett függeszteni. (tovább…)

Még a hidegháború “gyümölcse” a nagy múltú Mil helikoptergyártó cég, Mi-28-as “Havoc” nevű harci helikoptere. Ha hihetünk a forrásoknak, akkor hamarosan nagyobb mennyiségben rendel belőle az orosz hadvezetés, szárazföldi csapatainak támogatására. (tovább…)

A MIL MI-28 HARCI HELIKOPTER FEJLESZTÉSÉNEK TÖRTÉNETE:

A volt Szovjetunió hadvezetése az 1970-es évek elején “kérte” helikopter konstruktőreit, hogy tervezzenek szárazföldi csapatai támogatására, egy kifejezetten a NATO páncélosainak leküzdésére specializált forgószárnyast. A nemes feladatra, az addigra már nagy múlttal és tapasztalattal rendelkező Mil helikoptergyártó jelentkezett.

(tovább…)

Mint látható, kissé furcsa és rendhagyó felségjelzés látható ennek a Jak-23-as vadászgépnek az oldalán. Aki olvasta már a típus történetét feldolgozó írásunkat, annak érthető lesz ez az “anomália”.

FEJLESZTÉSÉNEK TÖRTÉNETE:

A Szovjetunióban az 1940-es évek közepére a konstruktőrök és az állami hatalom is felismerte, hogy a légcsavaros repülőgépek elérték teljesítményük határait. A nyugati példát követve ők is a gázturbinák alkalmazásában látták a lehetséges kiutat a repülőgépek tervezésében. (tovább…)

A PZL P.8 FEJLESZTÉSÉNEK TÖRTÉNETE:

A PZL P.8 vadászrepülőgépet 1930–1931 fordulóján tervezte az a Zygmunt Puławski, aki már letette névjegyét a “sirályszárnyas” légi járművek fejlesztése terén. Mindössze két prototípusa készült el a PZL repülőgépgyárban, sorozatban nem gyártották. (tovább…)

A PZL-105 “FLAMING” FEJLESZTÉSE: (jelentése: flamingó)

A PZL-105 Flaming repülőgépet a már bevált és elterjedt PZL–104 Wilga erősebb, gazdaságosabb és nagyobb teherkapacitással rendelkező utódtípusának szánták. A repülőgép-vezetők oktatására, vitorlázógép vontatásra, ejtőernyősök ugratására, légi-mentésre és a mezőgazdasági feladatok ellátására is alkalmas alapváltozat mellett egy hidroplán-változat megalkotása is a kitűzött célok között szerepelt. A PZL cég az új repülőgépet elsősorban “Nyugaton”, az Egyesült Államokban és Kanadában kívánta értékesíteni. (tovább…)

Biztosan sokan emlékeznek még arra a szerencsés kimenetelű balesetre, mikor egy utasszállító repülőgép (Airbus-A320) kényszerleszállást hajtott végre, folyó felszínére. (tovább…)