A jobb sorsra érdemes Jak-141 pályafutását egy sajnálatos baleset és nem utolsó sorban a Szovjetunió összeomlása pecsételte meg. Tény, hogy a típus vezérlését az amerikai Lockheed repülőgépgyár felhasználta az F-35 (JSF) tervezésénél. (tovább…)

A következő képsorok a Jakovlev tervezőiroda igéretes, ám sajnos elvetélt kísérleti repülőgépét mutatják be. A mai napig, illetve a JSF (F-35) rendszeresítéséig, ez az egyetlen helyből felszálló légijármű, mely képes (volt) tartósan hangsebesség felett repülni. (tovább…)

A SZOVJET HELYBŐL FELSZÁLLÓ REPÜLŐGÉPEK FEJLESZTÉSE III:

A JAKOVLEV JAK-141 FEJLESZTÉSÉNEK TÖRTÉNETE:

Mivel a Jak-38 nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, (elégtelen repülésbiztonsági mutatók és harci alkalmazhatóság) a gyár mérnökei 1975-ben nekiláttak egy, a korábbi típus hibáit és hiányosságait orvosolandó, helyből felszálló, haditengerészeti, több feladatkörben is alkalmazható repülőgép megalkotásához. Az új légijárművet eleinte a Jak-41, később a Jak-141-es típusjelöléssel látták el. (tovább…)

Nos, hosszas keresgélés után találtam egy videót, ami fennmaradt még 1947-ből, és a Jak-EG koaxiális helikopter próbarepüléseit mutatja be.

(tovább…)

Nos a szovjet Jakovlev iroda rendkívül termékenynek bizonyult a repülőtechnikák tervezése terén. Hihetetlen, de a Jak előnév ugyanúgy megtalálható vadász, vadászbombázó, műrepülő, helyből felszálló (VTOL/STOL) utasszállító gépek jelölésénél, mint a hagyományos, a tandem elrendezésű forgószárny lapátos illetve a koaxiális helikoptereknél.

(tovább…)

A JAK-38-AL NYERT GYAKORLATI TAPASZTALATOK:

1976 közepén már a nyugati megfigyelők is észlelhették az új típust. Ugyanis az időközben hadrendbe állított “Kijev” hordozó, a Földközi-tengeren hajózva, számos alkalommal küldte bevetésre helyből felszálló repülőgépeit. A Jak-38-asokkal (Jak-36M) augusztus 10.-ig, 45 felszállásból 22 órát töltöttek a levegőben. (tovább…)

Ezeken az archív felvételeken, a Szovjetunó haditengerészete, büszkén hirdette flottája legmodernebb hajóosztályát, és a rajta rendszeresített repülőeszközöket. Köztük a szocialista világhatalom első, sorozatban gyártott helyből felszálló repülőgépét, a Jakovlev tervezőiroda által fémjelzett, Jak-38-at. (tovább…)

A SZOVJET HELYBŐL FELSZÁLLÓ REPÜLŐGÉPEK FEJLESZTÉSE: (II. rész)

A JAKOVLEV JAK-38 FEJLESZTÉSE:

A Jakovlev tervezőiroda, a Jak-36 kísérleti géppel szerzett tapasztalatokat felhasználva, 1967 végén kezdett hozzá egy, már a gyakorlatban is használható, bevethető és sorozatban gyártható helyből felszálló, csapásmérő repülőgép tervezéséhez. A még csak rajzasztalon létező gépet Jak-36M típusjelzéssel látták el. (tovább…)

Mint már korábban szó volt róla, ez a szerkezet úttörőnek számított a VTOL (Vertical Take-Off and Landing), akarom mondani a függőleges fel- és leszállás technológia kifejlesztése terén. Csak sajna a projekt nem sikerült olyan jól, mint a briteké.
(tovább…)

A SZOVJET HELYBŐL FELSZÁLLÓ REPÜLŐGÉPEK FEJLESZTÉSE: I. RÉSZ

Az 1950-es évek második felére mindkét katonai szövetség hadvezetése felismerte, hogy egy esetleges háborús konfliktus elsődleges célpontjai között a repülőterek előkelő helyen szerepelnének. A svédek megoldása, miszerint lezárt útszakaszokon alakítanak ki szükség repülőtereket, a Szovjetunióban nem volt kivitelezhető. A magyarázat roppant egyszerű. A szocialista állam hatalmas területe, és az infrastruktúra hiánya miatt. (tovább…)