A MiG-tervezőintézet már a jól bevált MiG-21 leváltására készült, egy nagyobb teljesítményű lokátorral és korszerűbb rakétákkal felszerelt repülőgéppel. 1966-ra el is készült egy kísérleti példány, melyet a következő évben mutattak be Domogyedovóban a szakma és nyilvánosság előtt. (tovább…)

A dokumentumfilm jelen epizódjával elérkeztünk a méltán hírnevet szerzett MiG-15-ös elfogóvadász történetét feldolgozó sorozat végéhez. Az öt részben taglalt típusról, így talán még azok is átfogóbb képet kaphattak, akiket kevésbé érdekelt a téma. (tovább…)

A filmsorozat IV. részében, számos archív felvételen gyönyörködhetünk a MiG-15-ös vadászgép ellenfeleiben, például a Boeing B-29-es Superfortress-ekben. (tovább…)

Volt (nem)egy roncstelep valahol Európa kellős közepén ahol szétdarabolt repülőgépek oxidálódtak az őket régen levegőbe vezérlő pilóták gyakorlatával versenyezve.
MiGnem szembetűnt ez a szomorú helyzet egy volt vadásznak aki ekkorra már vegetáriánus szakácsként próbált élni de legalábbis létezni. Hosszasan elgondolkodott, majd elővette hamuba sült Hewlett-Packard HP-41CX zsebszámitógé(pép)ét mert egy ínycsiklandozó receptet gondolt ki a gépmadár tetemek újrahasznosítására.

(tovább…)

A kínai repülőgépipar a Nanchang repülőgépgyár Q-5 Fantan típusú vadászbombázó előállításával lépett a hazai és nemzetközi fegyver piacra. A MiG-19-es továbbfejlesztésével létrehozott, de mára már elavult Q-5 Fantan az 1960-as évek második felében vált meghatározó típusának a kínai légierőnek. Főleg “alacsony” beszerzési árának köszönhetően, más országok is hadrendbe állították. (tovább…)

NANCHANG Q-5/A-5 FANTAN:

Az 1960-as évek elejére a Szovjetunió és Kína között olyannyira megromlott a “testvéri” viszony, hogy a szovjetek felfüggesztették a fegyverszállításokat. Mivel az ideológiai vitákat nem tudta a két kommunista állam elrendezni egymás között, ezért Kínának saját forrásokból kellett megoldania repülőcsapatainak ellátását, fejlesztését. (tovább…)

A MiG-15-ös vadászrepülőgép történetét feldolgozó filmsorozat III. részében betekintést nyerhetünk a kiváló típus, koreai háborúban betöltött szerepéről. (tovább…)

A Je-166-os repülőgép tüzelőanyag-kapacitásának növelése miatt, teljesen át kellett tervezni a sárkányszerkezet középrészét, a tüzelőanyag-rendszert és annak kifogyasztási sorrendjét vezérlő berendezéseket. Ezenfelül átépítésre került még a szívócsatorna közepén található hatalmas Mach-kúp is. (tovább…)

Az új gépbe épített két hajtómű, jelentős strukturális változtatásokat igényelt az eredeti sárkányhoz képest. Az átalakítás során némileg csökkentek a repülőgép külső méretei, továbbá karcsúsítottak a Je-152A függőleges vezérsíkján is, változatlanul hagyva annak magasságát. (tovább…)

Talán sokak számára ez meglepő, de az oroszoknak a “hidegháború” végéig nem volt repülőgép-hordozó hajójuk. Pedig minden valamire magára adó és “nagyhatalmi” terveket szövögető államnak mára már szinte létkérdés, hogy a tengereken is demonstrálja erejét. (tovább…)