A SAAB J-21R FEJLESZTÉSE:

A Saab J-21R egy korábbi svéd gyártású, a Saab J-21 kéttörzsű légcsavaros vadászrepülőgép jelentősen áttervezett változataként jött létre. Az egyetlen svéd vadászgép volt, melyet mind dugattyús motoros, mind sugárhajtású változatban hadrendbe állítottak. Vadászgépként a Svéd Légierő a J-21R jelzésű típust az 1950-es évekig használta. (tovább…)

A SUPERMARINE SWIFT PÁLYAFUTÁSA:

A Swift repüléseit szerencsétlen módon sorozatos tragédiák kísérték. Az F 1 még a rendszeresítésének évében lezuhant és katasztrófát szenvedett, sajnos ugyanez történt az F 2-vel is, amit később a helyére állítottak. A RAF a Swift összes vadászrepülőgép változatát rövid szolgálat után kivonta és a sokkal megbízhatóbb Hawker Hunter vadászgéppel váltotta fel. (tovább…)

A Fieseler Fi-156 “Storch” (Gólya) felderítő-repülőgép méltán vált híressé a fizika törvényeit meghazudtoló rövid fel- és leszállásairól. (tovább…)

A FIESELER FI-156 STORCH FEJLESZTÉSE:

A gépet Gerhard Fieseler tervezte, aki az I. világháborúban vadászrepülő, később műrepülő bajnok volt. 1930-ban a németországi Kassel-ben repülőgépgyárat alapított, ahol sport-, és speciális típusokat (műrepülő gépeket, köztük az 1934. évi műrepülő világbajnokság győztes gépét, a „Tiger”-t építették. A Fieseler-gyár mérnökei tervezték a II. világháború alatt Fi-103 típusjellel a hírhedt V-1-et, melyből 30.000 darabot gyártottak. A V-1 pilóta által vezethető változatának berepülését Hanna Reitsch, a neves német pilótanő végezte. (tovább…)

A filmsorozat különlegessége, egy már korábban ismertetett típus, a Saab J-21 vadászrepülőgép repülése is látható. (tovább…)

A SUPERMARINE SWIFT TÖRTÉNETE:

A Supermarine Swift-et úgynevezett “szuper-elsőbbségi” gyártással rendelték meg Sir Winston Churchill stratégiájának megfelelően, aki 1951-ben, amikor is a NATO és a Varsói szerződés közötti hidegháborús feszültség különösen kiéleződött, és 1950-ben kitört a koreai háború, ismét miniszterelnöknek választották. Az első sorozatban gyártott változatból, a Swift F Mk 1-ből mindössze csak 18 példány készült. Első repülésükre 1953-ban került sor, és az F.1 1954 februárjában került rendszeresítésre a RAF első nyilazott szárnyú repülőgépeként. Ezt a típust a 33,4 kN tolóerejű Avon 109 sugárhajtómű hajtotta, mely két 30 mm-es ADEN gépágyúval volt felfegyverezve. (tovább…)

A dokumentum film második része áttekintést nyújt a svédek két világháború közötti időszakról. (tovább…)

A látványos dokumentum filmsorozat hat részen keresztül mutatja be a svéd katonai repülés történetét. A svéd nyelvtudás erősen ajánlott! (tovább…)

A SAAB J-21 FEJLESZTÉSE:

A második világháború folyamán Svédország megkívánta tartani semlegességét erős és jól felszerelt hadseregével, de mind ezt úgy, hogy a külföldi gyártású fegyverektől ne függjön. Az elhatározást tett követte és a hazai iparra támaszkodva nagyszabású fegyverkezési programot indított el, amely egy a kor elvárásainak megfelelő vadászrepülőgép rendszeresítését is tartalmazta. Ennek a programnak a keretei között tervezték meg a Saab gyár mérnökei a Saab J-21 típusjelölést kapott repülőgépet. (tovább…)

A BRISTOL MERCURY REPÜLŐGÉP CSILLAGMOTOR TÖRTÉNETE:

Ezt a kifejezetten repülőgépek meghajtására hajtóművet a Bristol Aeroplane Company 1925-ben fejlesztette ki a Bristol Jupiter csillagmotor utódaként, tervezője Roy Fedden volt. Eleinte az új motor iránt nem volt komoly érdeklődés, de a brit Légügyi Minisztérium bölcs előrelátással mégis finanszírozta három prototípus megépítését. A várakozásokat később igazolva, a Mercury ugyanolyan sikeres lett, mint elődje. A Mercury építéséhez felhasználták az előd Jupiter több részegységét. Ugyan a hengerek löketét 25 mm-el csökkentették, de az állandó üzemű feltöltő alkalmazásával a kisebb hengerűrtartalom mellett nagyobb teljesítményt sikerült elérni. A Jupiterhez képest az üzemi fordulatszáma is megnövekedett, ezért reduktort kellett alkalmazni, ami magával vonta a motoregység tömegnövekedését. (tovább…)