PZL.30/LWS–6 “Żubr” BOMBÁZÓ ALKALMAZÁSA:

Habár eredetileg a típust felfegyverzett bombázó gépnek szánták, a repülőiskoláknál rendszeresített példányok végül nem kaptak fegyverzetet, így a lengyelországi hadjárat harcaiban sem vehettek részt. Néhány gépet a földön pusztítottak el a német repülőgépek, a többi pedig a megszálló német és szovjet csapatok kezébe került. A Lengyelország keleti területeit megszálló Vörös Hadsereg négy darab LWS–6-os zsákmányolt, ezeket a szovjet légierő később futárrepülőgépként alkalmazta. (tovább…)

Az eredetileg PZL.30 volt a típusjelzésű, majd később a LWS–6 “Żubr” nevet kapott repülőgép, egy lengyel tervezésű és építésű kétmotoros bombázó és kiképző gép volt, melyet még a második világháborút megelőző időszakban állítottak hadrendbe. (tovább…)

A MiG-17-en eszközölt változtatásoknak köszönhetően ugyan 30-40 km/órával növekedett a repülési sebessége, de ezzel párhuzamosan ugyanennyi kilométerrel csökkent a repülőgép hatósugara. (tovább…)

TÖRTÉNETE:

A Bristol Jupitert kifejezetten repülőgépek meghajtására tervezték Nagy-Britanniában. A “hagyományos” felépítésű, léghűtéses, egykoszorús, kilenc hengeres csillagmotort, az 1920-as évek elejétől a 1930-as évek végéig, széleskörűen alkalmazták több repülőgép típusban is. Sikerét misem bizonyítja jobban, hogy számos ország megvásárolta gyártásának jogát. Franciaországban Gnome-Rhône Jupiter, Lengyelországban PZL Bristol Jupiter, Olaszországban Alfa Romeo 126–RC35, a Szovjetunióban M–22 néven gyártották. (tovább…)

A Mikoján és Gurjevics főkonstruktőrök nevével fémjelzett irodánál a MiG-15-ös megalkotásával elindult egy hosszú repülőgép evolúciós folyamat. A tervezők koncepciója alapján, csak kis léptékben és minimális változtatással szerkesztettek meg egy-egy új típust. Ennek eredményeként, lépésről-lépésre haladva jutottak el az újabb és korszerűbb, szériagyártásra már érett repülőgép típusokig. Ennek a tervezési stratégiának meg volt az az előnye, hogy nem kellett egy előre meghatározott anyagi keretből gazdálkodniuk. (Tegyük hozzá, hogy akkoriban amúgy is elsőbbséget élveztek a fegyver fejlesztési projektek a Szovjetunióban.) (tovább…)

Részletek, Kenyeres Dénes: A Mi-8-as szállítóhelikopter históriája című könyvéből: (tovább…)

Szemelvények a közelmúltban megjelent, Kenyeres Dénes: A Mi-8-as szállítóhelikopter históriája című könyvéből. (tovább…)

A még újdonságnak számító katapult ülés megjelenése a MiG-15-ön, szorongással töltötte el a velük repülő pilótákat. Ráadásul később kiderült, hogy az ülést kilövő pirotechnikai patron, gyenge annak biztonságos működtetéséhez, így a repülőgép függőleges vezérsíkja, magasabb repülési sebesség tartományban, nagy eséllyel szelte ketté a gépet elhagyni kényszerült hajózó állományt. Emellett problémát okozott, hogy a katapultálás első szakaszában működésbe lépő úgynevezett “lábelfogó” rendszer nem dolgozott kellő hatékonysággal, ezért gyakoriak voltak a csonkolásos sérülések. Talán a vészhelyzet okozta stresszes lelki állapot, vagy az ilyenkor szokásos műveleti sorrend betartása miatt, nem egy esetben maradt a pilóták lába az oldalkormány pedálján, így míg az a gépben maradt, addig a felső testüket az ülés magával vitte. Ezért egyes pilóták szabályszerűen rettegtek a repülőgép ílly módon történő elhagyásától. Inkább választották és megkockáztatták (persze csak ha tehették) a sérült géppel a kényszerleszállást. Nyilván ez további katasztrófákhoz vezetett, mert sok pilótának nem volt meg az ilyen bonyolult eset megoldásához szükséges képzettsége és persze a szerencséje. (tovább…)

A Mi-8-as szállítóhelikopter históriája:

Magyarországon 1969-óta áll hadrendben az orosz Mil gyár Mi-8-as típusú közepes szállítóhelikoptere.
Kenyeres Dénes nyugállományú alezredes, repülés- és hadtörténész 2010. november végén jelenteti meg a sikeres Mi-8-as helikopterek katonai alkalmazásának történetét. Az 576 oldalas, kemény-borítású, A/5 méretű kötetben 632 fotó található. (tovább…)

A Pápa Harcászati Repülőezredről szóló film harmadik, befejező része.
(tovább…)