A Swift egy brit tervezésű együléses vadászrepülőgép volt, melyet a Supermarine cég gyártott a Királyi Légierő részére (RAF), az 1950-es években. Az elhúzódó fejlesztési munkálatok után elfogó vadászgépként állították szolgálatba, de a sok baleset miatt, hamar kivonták a hadrendből. A gép felderítő változatánál több korábban felmerült problémát már sikerült orvosolni. (tovább…)

A Supermarine Attacker tengerészeti prototípusa, a 398. jelű TS413 1947. június 17-én emelkedett először a levegőbe Mike Lithgow berepülő pilótával a botkormánya mögött, három évvel a Meteor szűzfelszállása után. Az FAA a repülőgép sorozatgyártásra 1949. novemberben adott megrendelést. (tovább…)

A SUPERMARINE ATTACKER FEJLESZTÉSE:

A Brit királyi Légügyi Minisztérium az 1944-ben E.10 specifikációja alapján kiírt pályázat alapján, a Supermarine gyár hozzákezdett a kritériumoknak megfelelő repülőgép tervezéséhez. (“E” az experimental = kísérleti angol szó rövidítése.) Az új vadászgép tervezésénél felhasználták a Supermarine Spiteful dugattyús motoros vadászrepülőgép lamináris profillal rendelkező egyenes szárnyát, mely utóbbi repülőgépnek feladata lett volna felváltania a méltán híres Supermarine Spitfire vadászgépet. (tovább…)

A POLIKARPOV R-5 ALKALMAZÁSA:

Az új repülőgépet 1931-ben rendszeresítették a Szovjetunió Vörös Hadseregében, amely az R–5 különféle változataiból összesen mintegy 5 ezer darabot állított szolgálatba. Az R–5 a sokoldalúságának és megbízhatóságának köszönhetően vált szovjet légierő alapvető felderítő és könnyű bombázó típusának az 1930-as években. Több mint 100 repülőezredet láttak el ezzel a típussal. (tovább…)

AZ R-5 FEJLESZTÉSE:

Az R-5-ös jelölést kapott repülőgépet Nyikolaj Polikarpov főkonstruktőr irányítása mellett, a Központi Tervezőirodában (CKB) tervezték az 1920-as évek második felében. (tovább…)

AVIONIKA ÉS ELEKTRONIKA:

A helikopter vezető és fegyverkezelő operátor munkájának megkönnyítésének érdekében a fülkét felszerelték a harci repülőgépekből már ismert HOTAS rendszer, helikopterekre specializált változatával, a HOCAS-szal (Hands On the Collective And Stick – kezek a kollektív- és a gázkaron). HUD (Head up Display) szemmagasságú kijelzővel és éjjellátó készülékkel NVG, így képesek harci tevékenységre és a földközeli repülésre minden időjárási körülmény között (és napszaktól függetlenül). (tovább…)

AZ AH-2 ROOIVALK FEJLESZTÉSE:

Az 1980-as években vívott dél-afrikai határháborúk rávilágítottak arra, hogy a dél-afrikai légierőnek igen csak szüksége lenne egy korszerű harci helikopterre. Mivel ebben az időszakban az ország rasszista politikája miatt bevezetett katonai embargó miatt nem jöhetett számításba külföldi harci helikopter beszerzése, ezért a dél-afrikai vezetés a saját repülőeszköz előállítása mellett döntött. A szóban forgó helikopter fejlesztésével az Atlas Aircraft Corporation-t (Atlas Repülőgép Társaság – a Denel jogelődje) bízták meg. (tovább…)

Kamov Ka–32SZ és Ka–32T:

A Ka–27 polgári felhasználásra szánt változata a Ka–32SZ (sudovoi), amelynek a beépített radarját kutató-mentő és jégfelderítő célokra használják, a Ka–32T pedig az alap felszereltségű szállító változat. A civil és a katonai kialakítású változatok között olykor elmosódnak, néhány névlegesen polgári lajstromozású Aeroflot gép szovjet hadihajókról üzemelt, míg néhány nyilvánvalóan katonai gépet Ka–32 felirattal állítottak ki. A két típust a nyolcvanas évek közepére fejlesztették ki, hogy a polgári repülés igényeit is kielégítsék. A rakományt a helikopter belső terében vagy külső függesztményként szállították. A ki- és berakodás a hajó lehorgonyzott állapotában, vagy akár menet közben is lehetséges volt, így a helikoptert tengeri fúrótornyokon, vagy kutató-mentő műveletekre is használhatták. (tovább…)

A Kamov Ka-27-es helikopter és változatai:

Ka–27PSZ

Az elsődlegesen kutató-mentő változatnak épített változat a lokátorral felszerelt Ka–27PSZ “Helix-D”, melyet szükségszerűen külső üzemanyag-tartályokkal és úszóberendezésekkel szereltek fel (ezek ritkán láthatók szovjet “Helix-A”-kon, de néha megjelennek a Ka–28-on). A kabinajtó felett beépítésre került egy 300 kg teherbírású csörlő, továbbá a törzs bal oldala alatt elöl és a hátsó kabinnál lefelé világító fényszóró található. Az elektronikus harctevékenység-felderítő rendszer és a barát-ellenség érzékelő kivételével a hadműveleti berendezéseket kiszerelték. A doppler-radar mögött a faroktartó alatt egy ismeretlen rendeltetésű dobozszerű burkolat található két félgömbbel. (tovább…)

A KAMOV Ka-27 FEJLESZTÉSE:

A Kamov Ka–27 helikopter típuscsalád tervezési munkálatai még a “hidegháború” alatt, 1969-ban kezdődtek, aminek kezdeti stádiumában még részt vett maga a méltán híres névadó, Nyikolaj Kamov is. A helikoptert a szovjet haditengerészet igényeinek megfelelően és kielégítésére tervezték. A főkonstruktőr 1973-as halála után Szergej Mikejev vette át a tervezőiroda vezetőjének helyét és ezzel egyidejűleg a fejlesztőmunka irányítását. A teljesen új fejlesztésű Ka–27 megtartotta Kamov jól bevált és mára már védjegyévé vált ellenforgó koaxiális forgószárnyas kialakítását, és a Ka–25 külső méreteit. A nagyobb lapátterület, az új profil és építési módszerek eredményeként a forgószárny azonos átmérővel és lapátszámmal is át tudta adni az új 2000 LE-s (1486 kW) “Izotov-TV3” gázturbinás hajtómű, nagyobb teljesítményét. Így sokkal robusztusabb és univerzálisabb helikopter született, amely nem foglalt nagyobb helyet a hajók fedélzetén, mint elődje, így nem volt szükséges új hangárokat, lifteket és kiszolgáló eszközöket készíteni hozzá. (tovább…)