A TUPOLJEV Tu-114 SZERKEZETI FELÉPÍTÉSE:

A Tu–114-es alapvetően azonos a fejlesztés alapjául szolgáló Tu–95-ös géppel. A géptörzsben kialakított utastér miatt, az eredetileg bombázó repülőgép középszárnyas elrendezését meg kellett változtatni, ezért a Tu–114-es alsószárnyas kialakítású lett, szárnyának nyilazási szöge pedig 35°-os. (tovább…)

A SAAB J29 TUNNAN FEJLESZTÉSE:

A II. világháború alatt, 1940 tavaszán lezajlott “Weserübung” hadművelet után, Svédország hadereje egy esetleges német támadástól tartva, erőteljes fejlesztésbe kezdett. A hazai Saab repülőgépgyár kapta a megbízást, hogy egy modern, a kor elvárásainak megfelelő vadászgép megépítésébe fogjon. A repülőgép fejlesztését azonban hátráltatta, hogy az újdonságnak számító sugárhajtóművek tervei mind a szövetséges, mind a tengelyhatalmak oldalán szigorúan titkosnak számítottak. (tovább…)

Az igényes filmsorozat befejező részével elérkeztünk a svéd repülőgépgyártás jelenéhez. (tovább…)

A PZL-106 SZERKEZETE ÉS FELÉPÍTÉSE:

A repülőgép teljesen fémépítésű, hagyományosnak mondható aerodinamikai kialakítású, alsószárnyas konstrukció. Az egyenes, enyhén pozitív V-beállítású szárnyakat felső merevítődúcokkal is csatlakozik a törzshöz. A repülőgép törzse fém rácsszerkezetből készült, amely elől dúralumínium (dural) lemezborítást, míg a farokrész vászon borítást kapott. A szárny orrsegédszárnnyal és fékszárnnyal van felszerelve, mellső része dúralumínium lemezzel, hátsó része vászonnal borított. (tovább…)

A TUPOLJEV Tu-114 REPÜLŐGÉP FEJLESZTÉSE:

A szovjet kormány 1955 májusában adott utasítására kezdte meg a Tupoljev-tervezőiroda egy új, nagy hatótávolságú és nagy sebességű utasszállító repülőgép fejlesztését. Az új típus tervezéséhez jelentős mértékben hozzájárult a frissen kifejlesztett Tu–95 stratégiai bombázó, amelynek paraméterei éppen megfeleltek az új nagy hatótávolságú utasszállítóval szemben támasztott követelményeknek. Eredetileg a gép típusjelzése 107-es lett volna, de a Tu–104 sikerén felbuzdulva Andrej Tupoljev azt javasolta, hogy a 4-est, mint utolsó számjegyet tartsák fent az utasszállító típusoknak. (tovább…)

A PZL-106 KRUK FEJLESZTÉSE:

A volt szocialista országokban az 1960-as évek elejére szükségessé vált egy a kor követelményeinek megfelelő mezőgazdasági repülőgép kifejlesztése. Ennek hatására kezdődött el a tervezőmunka a 60-as évek közepén a varsói WSK–Okęcie vállalatnál (később: PZL Warszawa–Okęcie), amelynek célja az addigra már elavuló PZL–101 Gawron többcélú repülőgépet felváltó, kifejezetten mezőgazdasági feladatokra szánt gép létrehozása. (tovább…)

A sorozat utolsó előtti epizódja a Svéd ipar 2. és 3. generációs vadászgépeit hivatott bemutatni. (tovább…)

Az 1950-es évek derekára a Tupoljev Tu–104-es lett az első szovjet sugárhajtású utasszállító repülőgép (a brit de Havilland Comet, a kanadai Avro Jetliner és a francia Caravelle után a világ negyedik sugárhajtású utasszállító repülőgépe), a világ második sugárhajtású gépe, amelyet utasforgalomba is állítottak. (tovább…)

A TUPOLJEV Tu-104 FEJLESZTÉSE:

Az 1950-es évek elejére a szovjet polgári légi forgalomban már érezhető volt egy nagy utaskapacitással és hatótávolsággal rendelkező sugárhajtású repülőgép hiánya. Lévén, hogy odáig csak kis befogadó képességgel rendelkező légcsavaros utasszállító repülőgépekkel rendelkeztek az oroszok. (tovább…)

A sorozat negyedik részének érdekessége a már korábban bemutatott Saab 21R felderítő repülőgép szereplése is. (tovább…)