A Pápa Harcászati Repülőezredről szóló film második része.
(tovább…)

Az idén 60. születésnapját ünneplő magyar légirendészeti parancsnokságról találtam nektek ezt az érdekes videót. A következő cikkünkben bővebben is beszámolunk majd az ennek kapcsán megrendezésre került eseményről. (tovább…)

A MiG-15 és MiG-17 szubszonikus vadászgépek után az oroszok célul tűzték ki egy már szuperszonikus sebességgel repülni képes elfogó vadász létrehozását. A korábban nagy átmérővel rendelkező és korlátozott teljesítménnyel rendelkező centrifugálkompresszoros gázturbinákkal már nem volt megoldható a probléma, pedig számos kísérleti repülőgépet építettek odáig különböző kialakítással. (tovább…)

Ahogy az alábbi videókból látszik, az Antonov repülőgép-tervezőiroda által konstruált, majd a lengyel PZL gyárban készült “Skytruck”, egy mozgékony és sokoldalúan felhasználható “kis” repülőszerkezet. (tovább…)

Minden repülőgép-tervező számára rendkívül fontos esemény, az általa tervezett új típus első repülésének dátuma. A “szűzfelszállás” sikere, vagy sikertelensége az esetek döntő többségében hatással van a típus későbbi sorsára, nem volt ez másképp a MiG-15-ös esetében sem. (tovább…)

A Youtubon találtam ezt az érdekes sorozatot a Pápa Harcászati Repülőezredről.
(tovább…)

Az eredetileg a kijevi Antonov-tervezőirodában tervezett kéthajtóműves, légcsavaros gázturbinás könnyű szállító repülőgép. Az An–14-es továbbfejlesztett változata, An-28-as típusjelöléssel, 1969-ben emelkedett először a levegőbe. A gyártási technológia átadása után, nagyobb sorozatban a lengyelországi WSK PZL-Mielec vállalatnál folytatódott a típus előállítása. Az An–28 továbbfejlesztett változata a lengyel PZL M28 “Skytruck”. (tovább…)

A legendás MiG-15-ös vadászgép történetét feldolgozó cikk-sorozatunkhoz ajánlom szíves figyelmetekbe ezt a két rövidfilmet. (tovább…)

A további kísérleti repülési próbákat, melyeknél már az új “Tory-A” fedélzeti lokátort is beépítették a gépbe, 1949. október 19. és december 20. között hajtották végre. Ezt követően, 1950 decemberében az első számú kísérleti gépbe (R-1) beépítésre került egy új fejlesztésű lokátor, mely a “Korshun” típusnevet viselte. Ezt a repülőgépet nem sokkal később visszaadták további tesztelésre a lokátor gyártójának. (tovább…)

A Mikoján tervező-irodánál a jövő nagy sebességű repülését a nyilazott szárny alkalmazásában látták, ezért a készülő MiG-15-öst is ilyen szárny kialakítással kívánták megépíteni. Az új típus fejlesztési és tervezési munkálatai ezek után három párhuzamosan haladó fő irányvonalat követtek. Ebből az egyik ilyen volt a nyilazott szárnyak megtervezése és ezzel kapcsolatban jelentkező problémák megoldása. A második a repülőgép-vezető számára a megfelelő életmentő berendezés megalkotása és végezetül, de nem utolsó sorban a megfelelő hajtómű kiválasztása és beépítése. (Ezzel csak az volt a probléma, hogy a MiG-15 tervezésének ebben a korai szakaszában, az angol hajtóművek még nem álltak rendelkezésére a szakembereknek.) (tovább…)