2010. szeptember 24-én a délutáni órákban landolt Ferihegyen a Magyar Légirendészeti Parancsnokság R-14-es oldalszámú Mi-2-es típusú helikoptere. (tovább…)

Az 1946. április 2-án Sztálinnál megtartott raport során, a náci Németország szovjet megszállás alatt tartott területeiről zsákmányolt és lefoglalt repülőgépek további sorsáról és az orosz katonai repülés távlati terveiről is esett néhány szó. A megbeszélésen végül elvetették azt a tervet, miszerint a rekvirált német repülőszerkezeteket fejlesszék tovább. Az itt megjelent szovjet tervezők meggyőzték Sztálint, hogy az önálló, hazai fejlesztéseknek adjon zöld utat. Megegyeztek abban is, hogy a birtokukba került Jumo 004 és BMW 003 típusú gázturbinás hajtóművek, illetve azok hazai másolatainak felhasználásával, elkezdhetik az első generációs szovjet sugárhajtású repülőgépek, (például: MiG-9; Jak-15 és Szu-9) sorozatgyártását. (tovább…)

Már javában dúlt a “hidegháború”, amikor 1947 októberében először emelkedett levegőbe a Boeing repülőgépgyár XB-47-es bombázója. Az új repülőgép, 950 km/órás repülési sebességével és 12 000 méteres szolgálati csúcsmagasságával, jó néhány korabeli elfogóvadászt maga mögé utasított. Ezek a lenyűgöző paraméterek inspirálták a szovjet tervezőket, hogy az (X)B-47-es elfogására tervezzenek egy vadászrepülőgépet. (tovább…)

A MiG-repülőgép típuscsalád szerelmeseinek (és persze azoknak is akik kevésbé szeretik) ajánlom szíves figyelmébe a következő videó összeállítást. (tovább…)

Számomra is meglepő volt, hogy amikor beírtam a keresőbe a “MiG-15” nevet, szinte hihetetlen, de nem találtam típusleírást a legendás vadászgépről, (kivéve a Wikipedia)! Most, igyekszem pótolni ezt a hiányosságot, főleg, miután már leadtuk a videókat a MiG-15-ös vadász történetéről. (tovább…)

A Chengdu J-7-es vadászgép sorozatgyártása, mérföldkövet jelentett a kínai repülőgépipar és légierő történetében. (tovább…)

A kínai gyártású MiG-21-nek, a J-7 típuscsalád harmadik generációja a J-7E, már mind avionikájában, mind aerodinamikailag egy jelentősen feljavított vadászgép lett. Ezen modifikáció fejlesztését még 1987 októberében kezdték meg, hogy alig három évvel később, 1990 májusában végrehajtsa első felszállását. 1992 júliusáig lerepülték vele az előírt berepülési programot. (tovább…)

DIS-200 KÍSÉRŐVADÁSZ:

A Szovjetunió Repülőgép-ipari Népbiztossága (Minisztériuma) 1940. október 7-én úgy döntött, hogy bombázó erőinek védelmére, megvizsgálja egy kétmotoros kísérő vadászgép fejlesztésének lehetőségeit. Nem sokkal később, November 12-én elfogatták a MiG tervezőiroda által tervezett repülőgép makettjét, de számos ponton változtatásokat igényeltek hozzá. A kért módosítások elvégzése után,1941-ben elrendelték a DIS-200 jelzést kapott vadászgép gyártását. (tovább…)

A kommunista államok közötti együttműködés keretében Kína, még 1961-ben hozzájuthatott a MiG-21 F-13-as sugárhajtóművének gyártásjogához. Bár már a Szovjetunió és Kína között nem volt felhőtlen a kapcsolat, az oroszok a hajtómű licence mellé, a MiG-21-es öt példányát is mellékelték minta gyanánt. Viszont a vadászgépek tervrajzait bölcs módon, már nem adták át. A kínaiak ennek ellenére, mégis nekiláttak a feladatnak, melynek gyümölcse a J-7-es lett. (tovább…)

A kínai Chengdu repülőgépgyár J-7 típusjellel ellátott terméke, csak a nevében tűnik ismeretlennek. A valóságban, a kiváló MiG-21-es vadászgép “reinkarnációja”. (tovább…)