MINDENKI A BUSZBA! (Lövészeti sztori) II. RÉSZ

“…Bokrosi lőteret (a feltételezett ellenséges hídfőállást) felkutatni, a célokat azonosítani rendkívül nehéz volt a talaj közeli párásság és az adott fényviszonyok között. A lőtér céljai – mivel a vadászrepülők számára csak a kontúrjaik voltak kimeszelve a mezőre – gyakorlatilag elvesztek a jellegtelen, fás-bokros alföldi tájban. Tovább »

A keresgéléseim során akadtam erre a gyöngyszemre. A 18 részből álló dokumentum filmsorozat részletesen végigvezet minket a (szovjet) orosz repülés fejlődésén a kezdetektől egészen napjainkig. Tovább »

Szeretem, ha a repülőgép tervezők kitekintenek s valami új egyben meghökkentő ötlettel állnak elő, amit aztán meg is valósítanak. Ilyen Oleg Konsztantyinovics Antonov is. Amiről most szó lesz az az A-40 terv, vagyis a repülő más források szerint szárnyas tank (Krylya Tanka Russian: крылья танка, meaning “tank wings”). Tudom, tankok repülnek szállítógépekben, vagy alattuk, mint a második világháborús TB-3 bombázó (erről lesz majd szó egy másik cikkben) alá rögzítve vagy helikopterekben esetleg alattuk függesztve de ez esetben nem erről van szó. Tovább »

Akik figyelmesen nyomon követték a dokumentum filmsorozat részeit láthatták, a japán tervezőknek azért akadtak eredeti repülőgép ötleteik is. Tovább »

Egy tervezőnek (főleg ha jó) sok minden eszébe jut. De mindig a fő csapásirányból indul ki. Így tett Tupoljev mester is amikor egy földi járművet tervezett irodája. Ez volt a TU A-3 Aeroszán. Tovább »

A szovjet gigantománia ékes példája a Mil V-12-es helikopter, mely máig a valaha épített legnagyobb forgószárnyas a földön. Tovább »

A légi szállítás mindig is nagyon fontos katonai szempont volt. De a hidegháborúban volt egy másik ugyancsak nem elhanyagolható szempont, mégpedig az, hogy ha egy súlyos tárgyat a levegőben szállítunk, akkor nem kellenek utak, amik a műholdak felvételein jól láthatóak. Tovább »

A II. világháború előrehaladtával a japánok a saját titkos fejlesztéseik mellett, néhány már kipróbált és bizonyított típus gyártását átvette a szövetséges náci Németországtól, például a Me-262 sugárhajtású vadászgépét. Tovább »

A II. világháború befejezését követően a még Sztálin vezetése alatt álló Szovjetunióban komoly igény mutatkozott a német Focke-Achgelis Fa-223 “Drachen”-hez hasonló, nagy terhek emelésére és szállítására képes légijármű rendszeresítésére, mivel ilyen szerkezettel nem rendelkeztek. Tovább »

Amíg a japán császári haditengerészetnél a Mitsubishi A6M “Zero” töltötte be az általános vadászgép szerepét, addig ez a szárazföldi fegyveres erőknél a Nakajima Ki-43-as “Hayabusa” volt. Tovább »