Függőleges autorotáció aerodinamikája

A függőleges autorotáció esetén a forgószárny lapátok által alkotott „tárcsát” (súrolt felület) három fő részre oszthatjuk.
Tovább »

A JAK-38-AL NYERT GYAKORLATI TAPASZTALATOK:

1976 közepén már a nyugati megfigyelők is észlelhették az új típust. Ugyanis az időközben hadrendbe állított “Kijev” hordozó, a Földközi-tengeren hajózva, számos alkalommal küldte bevetésre helyből felszálló repülőgépeit. A Jak-38-asokkal (Jak-36M) augusztus 10.-ig, 45 felszállásból 22 órát töltöttek a levegőben. Tovább »

Az autorotáció gyakorlása nem játék. Összeszedtem néhány videót, amin jól látszik, hogy egy igen kockázatos folyamatról van szó.
Tovább »

A HAJTÓMŰ HIDEG ÁTFORGATÁSA:

A GTD-350 hajtómű hideg átforgatására, sikertelen indítás esetén az égőtérből a tüzelőanyag kifúvatása, vagy a hajtómű hűtése céljából kerül végrehajtásra. Tovább »

Ezeken az archív felvételeken, a Szovjetunó haditengerészete, büszkén hirdette flottája legmodernebb hajóosztályát, és a rajta rendszeresített repülőeszközöket. Köztük a szocialista világhatalom első, sorozatban gyártott helyből felszálló repülőgépét, a Jakovlev tervezőiroda által fémjelzett, Jak-38-at. Tovább »

A helikopter hajtóműves repülése során a hajtómű(vek) teljesítménye felülmúlja a forgószárny aerodinamikai ellenállását. Amikor a hajtómű meghibásodik vagy valamilyen oknál fogva lekapcsolódik a forgószárny rendszerről, valamilyen más erőt kell felhasználni a forgószárny lapátok forgásának fenntartásához és így a vezérelt/irányított repülés folytatásához egészen a földet érésig.
Tovább »

A SZOVJET HELYBŐL FELSZÁLLÓ REPÜLŐGÉPEK FEJLESZTÉSE: (II. rész)

A JAKOVLEV JAK-38 FEJLESZTÉSE:

A Jakovlev tervezőiroda, a Jak-36 kísérleti géppel szerzett tapasztalatokat felhasználva, 1967 végén kezdett hozzá egy, már a gyakorlatban is használható, bevethető és sorozatban gyártható helyből felszálló, csapásmérő repülőgép tervezéséhez. A még csak rajzasztalon létező gépet Jak-36M típusjelzéssel látták el. Tovább »

Mint már korábban szó volt róla, ez a szerkezet úttörőnek számított a VTOL (Vertical Take-Off and Landing), akarom mondani a függőleges fel- és leszállás technológia kifejlesztése terén. Csak sajna a projekt nem sikerült olyan jól, mint a briteké.
Tovább »

KÉT HAJTÓMŰ EGYÜTTES MÜKÖDÉSE:

• A hajtóművek együttes vezérlése a helikopteren az Egyesített Vezérlő Kar ( EVK ) mozgatásával történik, maximális korrekció mellett.
• A közös állásszög növelésekor a forgószárny fordulatszáma csökken, mégpedig a munkaturbina fordulatszámszabályzó statikus jelleggörbéje szerint.
• A két hajtómű együttes működésekor a hajtóművek teljesítmény kiegyenlítését a SZO-40 teljesítmény szinkronizátor végzi.
• Két hajtómű együttes működésekor a kompresszor turbinája előtti gázhőmérsékletek közötti eltérés nincs meghatározva.

Tovább »

A SZOVJET HELYBŐL FELSZÁLLÓ REPÜLŐGÉPEK FEJLESZTÉSE: I. RÉSZ

Az 1950-es évek második felére mindkét katonai szövetség hadvezetése felismerte, hogy egy esetleges háborús konfliktus elsődleges célpontjai között a repülőterek előkelő helyen szerepelnének. A svédek megoldása, miszerint lezárt útszakaszokon alakítanak ki szükség repülőtereket, a Szovjetunióban nem volt kivitelezhető. A magyarázat roppant egyszerű. A szocialista állam hatalmas területe, és az infrastruktúra hiánya miatt. Tovább »