Ma a Hercules-ről fogok szólani. Hogy melyikről? Egy kis segítség.

Ha nagyobbnak látod, mint a C-130 Hercules szárnyát nem tévedsz! Olvasd el a cikket! 🙂

(tovább…)

A keresgéléseim során akadtam erre a gyöngyszemre. A 18 részből álló dokumentum filmsorozat részletesen végigvezet minket a (szovjet) orosz repülés fejlődésén a kezdetektől egészen napjainkig. (tovább…)

Szeretem, ha a repülőgép tervezők kitekintenek s valami új egyben meghökkentő ötlettel állnak elő, amit aztán meg is valósítanak. Ilyen Oleg Konsztantyinovics Antonov is. Amiről most szó lesz az az A-40 terv, vagyis a repülő más források szerint szárnyas tank (Krylya Tanka Russian: крылья танка, meaning “tank wings”). Tudom, tankok repülnek szállítógépekben, vagy alattuk, mint a második világháborús TB-3 bombázó (erről lesz majd szó egy másik cikkben) alá rögzítve vagy helikopterekben esetleg alattuk függesztve de ez esetben nem erről van szó. (tovább…)

Egy tervezőnek (főleg ha jó) sok minden eszébe jut. De mindig a fő csapásirányból indul ki. Így tett Tupoljev mester is amikor egy földi járművet tervezett irodája. Ez volt a TU A-3 Aeroszán. (tovább…)

A légi szállítás mindig is nagyon fontos katonai szempont volt. De a hidegháborúban volt egy másik ugyancsak nem elhanyagolható szempont, mégpedig az, hogy ha egy súlyos tárgyat a levegőben szállítunk, akkor nem kellenek utak, amik a műholdak felvételein jól láthatóak. (tovább…)

A II. világháború befejezését követően a még Sztálin vezetése alatt álló Szovjetunióban komoly igény mutatkozott a német Focke-Achgelis Fa-223 “Drachen”-hez hasonló, nagy terhek emelésére és szállítására képes légijármű rendszeresítésére, mivel ilyen szerkezettel nem rendelkeztek. (tovább…)

A Mitsubishi A6M-hez hasonlóan a csillagmotoros Ki–43 is könnyen repülhető, kis tömegű repülőgép volt. Kelet-Ázsiában a háború első éveiben legendássá vált kiváló harci tulajdonságai miatt. (tovább…)

A NAKAJIMA Ki-43 SZOLGÁLATI PÁLYAFUTÁSA:

A Nakajima Ki–43 volt a japán császári haderő legelterjedtebb vadászgépe, 20 sentait (repülőszázadot) és 12 chutait (független századot) szereltek fel vele. Az első változat, a Ki–43–I 1941-ben a Ki–43–II 1942 decemberében, a Ki–43–II–Kai 1943 júniusában, és a Ki–43–IIIa 1944 nyarán került rendszeresítésre. A repülőgép sikeresen vállalt oroszlánrészt a Kínában, Burmában, a Maláj-félszigeten, Új-Guineában, a Fülöp-szigeteken, a csendes-óceáni szigeteken és a japán hátországban zajló harcokban. (tovább…)

A népszerű és sikeresnek mondható Ki-27 „Nate” felváltására hozták létre a Nakajima Ki–43 “Hayabusa” (“Vándorsólyom”) elnevezést kapott vadászgépet, mely a II. világháború folyamán a Császári Japán Hadsereg Légiereje számára gyártott standard szárazföldi bázisú egymotoros vadászrepülőgépe lett. A szövetségeseknél az “Oscar” nevet kapta, de gyakran a “hadsereg Zérójának” is hívták az amerikai pilóták, mivel hasonlított a japánok A6M “Zero” haditengerészeti vadászgépére. (tovább…)

AZ ALOUETTE HELIKOPTEREK GYÁRTÁSA:

A korszak sorozatban gyártott kisméretű, többcélú helikoptertípusai közül az Alouette II. kiemelkedett a többszörösen bizonyított sokoldalúságával mind a polgári, mind a katonai alkalmazási területeken. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy az európai forgószárnyas gépek között szinte példa nélkül állóan nagy sorozatban építették. (tovább…)